Az ételintolerancia területén ismert enzimek felmérése
Main Article Content
Absztrakt
Az emberek saját bevallása szerint és a közhiedelem szerint napjainkban egyre több az ételintoleranciában, többek között laktózintolerancia vagy enzimhiány miatt létrejövő emésztési problémákkal küzdő személy. Jelen tanulmány célja az ételallergia- ételintolerancia kérdéskörének áttekintése arra fókuszálva, hogy felmérje kiscsoportos minta alapján, hogy a megkérdezettek körében fennáll-e a probléma, szükséges-e a tápanyagok lebontásához enzimbevitel a szerveztükben, illetve mely élelmiszerek jelentenek problémát. Az eredmények alátámasztják, hogy a speciális étrendi igények speciális termékkínálatot hoznak maguk után. Ahol felmerül a kérdés, hogy valóban az a távoli jövő (is), hogy a tejcukor-, glutén-, és a tojásmentes termékek piaca növekszik, vagy termékfejlesztést tekintve lehetséges-e olyan innováció, hogy az előbbi termékeink adott helyen ható, adott működést ellátó enzimet, toleráló faktort tartalmazzanak? A kapott adatok alapján a tanulmány említést tesz egyes diétákra, speciális étrendek alkalmazására. Ugyanakkor szem előtt tartja, hogy a felesleges megszorító étrend pszichés gondokhoz, az életminőség romlásához, sőt akár hiányállapotokhoz is vezethet.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Balsa-Budai N., Szakály Z. (2021): A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán. Tejgazdaság-Hungarian Dairy Journal, 78 (1-2): 3-17. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol78iss1-2pp3-17
Biesiekierski, J. R. (2017): What is gluten? Journal of Gastroenterology and Hepatology, 32 (S1): 78–81. https://doi.org/10.1111/jgh.13703
Burks, W., Helm, R., Stanley, S., Bannon, G. A. (2001): Food Allergens. Current Opinion in Allergy and Clinical Immunology, 1 (3): 243–248. https://doi.org/10.1097/01.all.0000011021.73682.01
Buzás Gy. M. (2015): A laktózintoleranciáról: Múlt és jelen – II. rész. Orvosi Hetilap, 156 (43): 1741–1749. https://doi.org/10.1556/650.2015.30280
Carlson, G., Coop, C. (2019): Pollen food allergy syndrome (PFAS): A review of current available literature. Ann Allergy Asthma Immunol., 123 (4): 359–365. https://doi.org/10.1016/j.anai.2019.07.022
Fleischer T. (2006): Innováció, növekedés, kockázat. In: Bulla M., Tamás P. (szerk): Fenntartható fejlődés Magyarországon: Jövőképek és forgatókönyvek. Stratégiai kutatások – Magyarország 2015. 5. kötet. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 275–284.
Gupta, R., Holdford, D., Bilaver, L., Dyer, A., Holl, J. L., Meltzer, D (2013): The economic impact of childhood food allergy in the United States. JAMA Pediatr., 167 (11): 1026–31. https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2013.2376
Hidvégi E. (2024): Az ételallergia rejtekútjai. Magyar Belorvosi Archívum, 77 (1): 33–37. https://doi.org/10.59063/mba.2024.77.1.3
Howe, L., Franxman, T., Teich, E., Greenhawt, M. (2014): What affects quality of life among caregivers of food-allergic children? Ann AllergyAsthma Immunol., 113 (1): 69–74.e2. https://doi.org/10.1016/j.anai.2014.04.016
Juhász M., (2005): Laktóz intolerancia, HIPPOCRATES, 7 (5): 2088–289. <https://www.juhaszmarkdr.hu/downloads/hippo_laktoz_intol_juhasz_mark_2005.pdf> (2024.12.18.)
Kjellman, N.-I. M. (1977): Atopic disiease in seven-year-old children Incidence in Relation to Family History. Acta Paediatrica Scandinavica, 66 (4): 465–71. https://doi.org/ 10.1111/j.1651-2227.1977.tb07928.x
Lomer, M. C. E. (2015): Review article: the aetiology, diagnosis, mechanisms and clinical evidence for food intolerance. Alimentary Pharmacology & Therapeutics, 41 (3): 262–75. https://doi.org/10.1111/apt.13041
Novinszky P. (2022): Laktózmentes tejtermékek magyarországi piacának fejlődése. Szakdolgozat. Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék, Budapest.
Nowak-Wegrzyn, A., Szajewska, H., Lack, G. (2017): Food allergy and the gut. Nat Rev Gastroenterol Hepatol., 14 (4): 241–257. https://doi.org/10.1038/nrgastro.2016.187
Shewry, P. (2019): What is gluten - why is it special? Frontiers in Nutrition, 6: 101. https://doi.org/10.3389/fnut.2019.00101
Sicherer, S. H., Sampson, H. A. (2014): Food Allergy: Epidemiology, Pathogenesis, Diagnosis, and Treatment. The Journal of Allergy and Clinical Immunology, 133 (2): 291–307. https://doi.org/10.1016/j.jaci.2013.11.020
Panyor Á. (2017): A Magyar élelmiszergazdaság jellemzői és kihívásai a XXI. Században. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 12 (3): 107–112. https://doi.org/10.14232/jtgf.2017.3.107-112
Pálfi E. (2019): Táplálékallergiák és felszívódési zavarok gyerekkorban. Magyar Tudomány, 180 (5): 710–719. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.5.10
Pálfi E., Polonkai K. (2018): Táplálékallergia, tejcukor emésztési zavar és cöliákia. Gyógyszerészet, 62: 88–98. <https://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/6091/Palfi_Gyogyszereszet_1802__Allergia_letoltheto_u.pdf?sequence=1> (2024.12.06.)
Pónyai Gy., Diczig B., Temesvári E. (2015): A felnőttkori élelmiszerallergiák és élelmiszerintoleranciák a bőrgyógyász szemével. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 91 (1): 23–28. https://doi.org/10.7188/bvsz.2015.91.1.4
Rekettye V. (2016): A hatalmi átalakulás globális megatrendje és a nemzetközi marketing. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 47 (4): 3–10. https://doi.org/ 10.14267/VEZTUD.2016.04.01
Soltész L., Jenei-Kluch L., Sawhney I., Szegedi A., Gáspár K (2023): Allergén specifikus immunterápia alkalmazásának lehetősége atópiás dermatitisben. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 99 (4): 250–254. https://doi.org/10.7188/bvsz.2023.99.4
Solymosi D., Diczig B., Sárdy M., Pónyai Gy. (2020): Ételallergia? Intolerancia? – Étel adverz reakciók vizsgálata 406 felnőtt betegen. Orvosi Hetilap, 161 (25): 1042–1049. https://doi.org/ 10.1556/650.2020.31753
Solymosi D. (2023): Felnőttkori élelmiszer adverz reakciók interdiszciplináris megközelítése. Doktori tézisek. Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola.
Szabó V. Á. (2011): Az ételallergiáról és a leggyakrabban előforduló ételintoleranciákról. Dolgozat. Debreceni Egyetem, Debrecen. <https://dea.lib.unideb.hu/items/585128c6-0031-49c4-808f-4d6fb6edd8e8> (2024.12.05.)
Szokolai V., Harsányi G.,Végh Cs., Elbert G., Tamássy K., Nagy Zs. B. (2014): A laktóz anyagcserezavar genetikai diagnosztikája. Új Diéta: A magyar dietetikusok lapja, 23 (4): 5–6.
Topár J. (2005): A minőségmenedzsment alapjai. Oktatási segédanyag. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.
Újvári G., Bencsik D., Zsótér B. (2021): Sport habits and food purchasing and consuming patterns of vegetarians and vegans in Hungary. Quaestus Multidisciplinary Research Journal, 19 (2): 112–122.
Vágási M. (2001): Újtermék-marketing. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Warren, C. M., Jiang, J., Gupta, R. S. (2020): Epidemiology and burden of food allergy. Current Allergy and Asthma Reports, 20: 6–18. https://doi.org/10.1007/s11882-020-0898-7
Wilt, T. J., Shaukat, A., Shamliyan, T., Taylor, B. C, MacDonald, R., Tacklind, J., Rutks, I., Schwarzenberg, S. J., Kane, R. L., Levitt, M. (2010):Lactose tolerance and health. Evid. Rep. Technol. Assess (Full Report), 192: 1–410.
Zsótér B., Csízi K., Hampel Gy. (2023): Termékfejlesztés és sikeresség. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 18 (3-4): 107–118. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.3-4.107-118