Munkafüggőség kutatása a menedzsment területén
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmányunk célja, hogy áttekintést nyújtson a munkafüggőség kutatásáról a menedzsment területén. A munkafüggőség kutatása többnyire pszichológiai szempontból közelít a jelenséghez, azonban a munkafüggőség állapota nagy hatással van mind a munkavállalóra, mind a szervezetre. A munkafüggőség megjelenése egy szervezetben befolyással bírhat többek között a teljesítményre, a hatékonyságra, az elkötelezettségre, valamint az egyensúly kialakítására és megőrzésére a munkahely és a magánélet között. Minden olyan szervezeti tényező érintett lehet, melyek mögött az ember, mint egy fontos szervezeti erőforrás áll. Így fontosnak tartottuk áttekinteni a munkafüggőséggel kapcsolatos kutatások eredményeit a menedzsment területén, az emberi erőforrás funkciókból származtatott kulcstényezők mentén. A tanulmány a PRISMA eljárást követve mutatja be egy szisztematikus irodalomelemzés keretében, hogy a munkafüggőséget milyen kulcstényezőkkel hozzák összefüggésbe a menedzsment területén. A kutatásunk során közel 250 publikáció került kiválogatásra és áttekintésre, melyek közül a legszorosabban kapcsolódó tizenegy cikk tanulságait összesítjük annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a munkafüggőséggel kapcsolatos kutatásokhoz a menedzsment területén, és hozzájáruljunk a jövőbeni kutatási irányok feltérképezéséhez. Eredményeink szerint a legtöbbet kutatott terület a munkahelyi egészség és az elkötelezettség kérdésköre, viszont nem bővelkedünk olyan tanulmányok számában, amelyek a generációs folyamatok és a fluktuáció jelenségének összefüggéseit mutatnák be a munkafüggőséggel kapcsolatosan.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Andreassen, C. S., Griffiths, M. D., Hetland, J., Kravina, L., Jensen, F., Pallesen, S. (2014): The prevalence of workaholism: A survey study in a nationally representative sample of norwegian employees. PloS One, 9 (8): e102446. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0102446
Babic, A., Stinglhamber, F., Barbier, M., Hansez, I. (2022): Work environment and work-to-family conflict: Examining the mediating role of heavy work investment. Journal of Management & Organization, 28 (2): 398–421. https://doi.org/10.1017/jmo.2019.40
Bácsné Bába É. (2019): A munkahelyi jóllét feltételei. In: „Mozgással Az Egészségért” a Fizikai Aktivitás Jelentősége a Jövő Munkavállalóinak Egészségmegőrzésében Nemzetközi Konferencia És Workshop, 141.
Bácsné Bába É., Dajnoki K., Berde,C. (2015): Munkaerőpiaci és HR ismeretek. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Bakacsi G., Bokor A. (2003): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Bakker, A. B., Shimazu, A., Demerouti, E., Shimada, K., Kawakami, N. (2014): Work engagement versus workaholism: A test of the spillover-crossover model. Journal of Managerial Psychology, 29 (1): 63–80. https://doi.org/10.1108/JMP-05-2013-0148
Balogh R., Kardos M. V., Bába É B. (2021): Az y és z generáció munkahelyválasztásának szempontjai. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 16 (1-2): 59–67. https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.59-67
Barizsné Hadházi E. (2020): Etikus vezetés, egy kutatás kezdetén. International Journal of Engineering and Management Sciences, 5 (1): 188–195. https://doi.org/10.21791/2020.1.16
Békési N., Szűcs R. S. (2021): Az employer branding és a stresszkezelés szerepe az generációs fiatalok foglalkoztatásában. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 16 (1-2): 69–77. https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.69-77
Berta K., Pesthy Z. V., Vékony T., Farkas B. C., Németh D., Kun B. (2023): The neuropsychological profile of work addiction. Scientific Reports, 13 (1): 20090. https://doi.org/10.1038/s41598-023-47515-9
Bittner B., Madai H., Nagy A., Nábrádi A. (2019): A stratégiai tervezés XXI. századi gyakorlata. Partiumi Keresztény Egyetem. Kézirat
Brieger, S. A., Anderer, S., Fröhlich, A., Bäro, A., Meynhardt, T. (2020): Too much of a good thing? on the relationship between CSR and employee work addiction. Journal of Business Ethics, 166: 311–329. https://doi.org/10.1007/s10551-019-04141-8
Burke, R. J., Oberklaid, F., Burgess, Z. (2004): Workaholism among australian women psychologists: Antecedents and consequences. Women in Management Review, 19 (5): 252–259. https://doi.org/10.1108/09649420410545971
Dajnoki K., Berde C., Boros J. (2024): Harminc éve a humán szakemberek országos szövetsége (HSZOSZ) a HR szolgálatában. Új Munkaügyi Szemle, 5 (2): 70–75. https://doi.org/10.58269/umsz.2024.2.7
Dajnoki K., Héder M. (2017): „Új szelek fújnak”–a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata, 27 (E-szám): 84–93.
Dajnoki K., Kun A., István (2018): Bevezetés az emberi erőforrás menedzsmenetbe. Debreceni Egyetem, Debrecen.
David, F. R., David, F. R. (2017): Strategic management: Concepts and cases: A competitive advantage approach. Pearson, New Jersey.
Dienesné K. E. (2005): Humán erőforrás menedzsment. In: Berde Cs., Láczay M. (szerk.) Menedzsment Nyíregyházi Főiskola.
Dutheil, F., Charkhabi, M., Ravoux, H., Brousse, G., Dewavrin, S., Cornet, T., Mondillon, L., Han, S., Pfabigan, D., S Baker, J. (2020): Exploring the link between work addiction risk and health-related outcomes using job-demand-control model. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17 (20): 7594. https://doi.org/10.3390/ijerph17207594
Filep R., Dajnoki K., Barizsné Hadházi E. (2023): Dolgozói elégedettség a balanced scorecard dimenzióinak tükrében. Új Munkaügyi Szemle, 4 (3): 59–66. https://doi.org/10.58269/umsz.2023.3.5
French, N., Aziz, S., Wuensch, K. L. (2023): Downtime from work: Relationships among workaholism, work engagement, work stress, and paid time off. Journal of Behavioral and Applied Management, 23 (3): 106–116. https://doi.org/10.21818/001c.90582
Gergely É, Pierog A. (2018): A tehetség megtartásának lehetőségei a karrierigények tükrében. International Journal of Engineering and Management Sciences, 3 (3): 31–43. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2018.3.3.
Harari, Y. N. (2020): Sapiens - Az emberiség rövid története. Animus Kiadó. Budapest.
Horváth A., Kotsis Á. (2023): Kano modell alkalmazása a logisztikai szolgáltatók kiválasztása során. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 18 (Különszám): 199–206.
Karasek, R. A. (1979): Job demands, job decision latitude, and mental strain: Implications for job redesign. Administrative Science Quarterly, 24 (2): 285–308. https://doi.org/10.2307/2392498
Karoliny M. Poór J. (2017): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv (6. átdolgozott kiadás). Wolters Kluwer, Budapest. https://doi.org/10.55413/9789632956183
Kun A. I., Ujhelyi M. (2018): Cultural fit and academic performance of higher education students. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 49 (11): 12–23. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.11.02
Kun B. (2022): Munkafüggők - az önkizsákmányolás lélektana. Athenaeum kiadó kft. Budapest.
Lee, H., Fotiadis, A. (2014): Workaholism in tourism sector: The case of taiwan. Tourismos, 9 (1): 265–278.
Lopez, C., Taylor, E. A., Jones, G. J., Huml, M. R., Funk, D. (2020): Examining work experiences among collegiate recreation employees. Recreational Sports Journal, 44 (1): 15–23. https://doi.org/10.1177/1558866120927325
Machlowitz, M. (1980): Workaholics, living with them, working with them. New American Library, New York.
Mannetti, L., Leder, S., Insalata, L., Pierro, A., Higgins, T., Kruglanski, A. (2009): Priming the ant or the grasshopper in people's mind: How regulatory mode affects inter‐temporal choices. European Journal of Social Psychology, 39 (6): 1120–1125. https://doi.org/10.1002/ejsp.601
McMillan, L. H., O'Driscoll, M. P. (2004): Workaholism and health: Implications for organizations. Journal of Organizational Change Management, 17 (5): 509–519. https://doi.org/10.1108/09534810410554515
Mintzberg, H. (2004): Managers not MBAs. Berret – Koehler Publishers. San Francisco.
Moher, D., Liberati, A., Tetzlaff, J., Altman, D. G., PRISMA Group*, t. (2009): Preferred reporting items for systematic reviews and meta-analyses: The PRISMA statement. Annals of Internal Medicine, 151 (4): 264–269. https://doi.org/10.7326/0003-4819-151-4-200908180-00135
Moyer, F., Aziz, S., Wuensch, K. (2017): From workaholism to burnout: Psychological capital as a mediator. International Journal of Workplace Health Management, 10 (3): 213–227. https://doi.org/10.1108/IJWHM-10-2016-0074
Oates, W. E. (1968): On being a “Workaholic” A serious jest. Pastoral Psychology, 19 (8): 16–20. https://doi.org/10.1007/BF01785472
Porter, G. (1996): Organizational impact of workaholism: Suggestions for researching the negative outcomes of excessive work. Journal of Occupational Health Psychology, 1 (1): 70. https://doi.org/10.1037/1076-8998.1.1.70
Schaufeli, W. B., Shimazu, A., Taris, T. W. (2009): Being driven to work excessively hard: The evaluation of a two-factor measure of workaholism in the netherlands and japan. Cross-Cultural Research, 43 (4): 320–348. https://doi.org/10.1177/1069397109337239
Sharma, J., Sharma, P. (2018): Workaholism and bank employees' well-being: An inside look. International Journal of Business Excellence, 15 (3): 289–307. https://doi.org/10.1504/IJBEX.2018.092572
Shimazu, A., Schaufeli, W. B. (2009): Is workaholism good or bad for employee well-being? the distinctiveness of workaholism and work engagement among japanese employees. Industrial Health, 47 (5): 495–502. https://doi.org/10.2486/indhealth.47.495
Slemp, G. R., Kern, M. L., Vella-Brodrick, D. A. (2015): Workplace well-being: The role of job crafting and autonomy support. Psychology of Well-Being, 5 (1): 1–17. https://doi.org/10.1186/s13612-015-0034-y
Spence, J. T., Robbins, A. S. (1992): Workaholism: Definition, measurement, and preliminary results. Journal of Personality Assessment, 58 (1): 160–178. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa5801_15
Szabó M., Berde Cs. (2007): Esélyegyenlőség az emberi erőforrás menedzsmentben. In. Berde Cs., Dajnoki K. (szerk.): Esélyegyenlőségi Emberi Erőforrás Menedzsment. Campus Kiadó, Debrecen, , 9–23.
Szondi R. (2020): A globális karriermenedzsment funkciói. Metszetek-Társadalomtudományi Folyóirat, 9 (1): 49–64. https://doi.org/10.18392/metsz/2020/1/3
Szondi R., Gergely, É. (2021): A teljesítményértékelés és visszajelzések összefüggései a karriersikerrel. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 16 (1-2): 91–101. https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.91-101
Taylor, E., Huml, M., Cohen, A., Lopez, C. (2021): The impacts of work–family interface and coping strategy on the relationship between workaholism and burnout in campus recreation and leisure employees. Leisure Studies, 40 (5): 714–729. https://doi.org/10.1080/02614367.2021.1879908
Tóth S., Kozák A. (2022): A munkavállalók személyiségtípusának kapcsolata a vezetővel szembeni elvárásaikkal. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 17 (3-4): 85–97. https://doi.org/10.14232/jtgf.2022.3-4.85-97
van Beek, I., W. Taris, T., B. Schaufeli, W., Brenninkmeijer, V. (2014): Heavy work investment: Its motivational make-up and outcomes. Journal of Managerial Psychology, 29 (1): 46–62. https://doi.org/10.1108/JMP-06-2013-0166
Zanfirescu, Ș A., Butucescu, A., Iliescu, D. (2017): Empirical exploration of the circumplex model and subjective well-being on employees. Psihologia Resurselor Umane, 15 (2): 125–137. https://doi.org/10.24837/pru.2017.2.479
Zysińska, M., Żak, J. (2023): A sustainable method for evaluating the activity of logistics service providers (LSPs) in a turbulent Environment – Case study analysis (2020–2021). Energies, 16 (4): 1984. https://doi.org/10.3390/en16041984