Munkáltatói márka és a márkaépítés koncepciójának fejlődési útja

Main Article Content

Farkas Attila
Filep Roland
Dajnoki Krisztina

Absztrakt

Az elmúlt két évtizedben hazánkban is egyre fontosabbá vált, hogy a hagyományos HR eszközök alkalmazása mellett a szervezetek új módszereket, eszközöket, stratégiákat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a számukra szükséges potenciális munkaerőt megszerezzék, illetve a jelenleg rendelkezésükre álló dolgozókat megtartsák. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia megjelenése további lehetőségeket teremtett ennek a területnek a fejlődésére is. Célul tűztük ki a munkáltatói márka és a márkaépítés definíciós hátterének és kibontakozásának elemzését. Az eredmények alapján a munkáltatói márka olyan előnyöket jelent, amely képes vonzó képben feltüntetni a szervezetet. A munkáltatói márkaépítés pedig olyan folyamatos értékteremtő tevékenység, melynek eredményeként elérhető a tehetséges munkavállalók megszerzése, és a kiváló dolgozók megtartása, a fluktuáció csökkentése, és a kapcsolódó költségek minimalizálása. A munkáltatói márka koncepciójának megjelenését követően a bőséges munkaerőkínálatnak köszönhetően viszonylag hosszú idő telt el a definíciós háttér megalkotásig, a kínálat szűkülése kellett hozzá. A munkáltatói márka formálódására a munkaerőpiacra lépő Y generáció a digitalizáció révén volt jelentős hatással, napjainkban pedig a mesterséges intelligencia megjelenése a személyre szabott lehetőségek miatt jelent újabb előrelépést.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Farkas, Attila, Roland Filep, és Krisztina Dajnoki. 2024. „Munkáltatói márka és a márkaépítés koncepciójának fejlődési útja”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 19 (3-4):79-95. https://doi.org/10.14232/jtgf.2024.3-4.79-95.
Rovat
Vállalkozás és menedzsment

Hivatkozások

Ambler, T., Barrow, S. (1996): The employer brand. Journal of Brand Management, 4 (3): 185–206. https://doi.org/10.1057/bm.1996.42

Ásványi Zs. (2019): Munkaerő-biztosítási lánc menedzselésének hatékony eszközei. In: László Gy., Németh J. Sipos, N. (2019): Vezető és menedzser. Emlékkötet Farkas Ferenc születésének 70. évfordulójára. Pécs, PTE. 268–275.

Azhar, A., Rehman, N., Majeed, N.m Bano, S. (2024): Employer branding: A strategy to enhance organizational performance, International Journal of Hospitality Management, 116. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2023.103618

Backhaus, K., Tikoo, S. (2004): Conceptualizing and researching employer branding. Career Development International, 9 (5): 501–517. https://doi.org/10.1108/13620430410550754

Balmer, J. M. T. (1998): Corporate Identity and the Advent of Corporate Marketing. Journal of Marketing Management, 14 (8): 963–996. https://doi.org/10.1362/026725798784867536

Baloghová É. (2020): Vállalati imázs hatása a munkavállalókra. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, (1): 3–10. https://doi.org/10.33565/MKSV.2020.01.01

Barrow, S., Mosley, R. (2005): The Employer Brand. Bringing the Best of Brand Management to People at Work. John Wiley & Sons Ltd., Chichester.

Bauer, A., Berács, J. (2006): Marketing. Aula Kiadó, Budapest.

Bellou, V., Chaniotakis, I., Kehagias, I., Rigopoulou, I. (2015): Employer brand of choice: An employee perspective. Journal of Business Economics and Management, 16 (6): 1201–1215. https://doi.org/10.3846/16111699.2013.848227

Bick, G., Jacobson, M. C., Abratt, R. (2003): The Corporate Identity Management Process Revisited. Journal of Marketing Management, 19 (7-8): 835–855. https://doi.org/10.1080/0267257x.2003.9728239

Biswas, M. K. (2012): Employer branding: A human resource strategy. In: Pradhan, R. K., Podda C. K. (szerk.): Human Resources Management in India: Emerging Issues and ChallengesEdition. 5–18.

Chovan, B. (2019): Munkáltatói márka jelentősége az emberi erőforrás menedzsment fejlődésében. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő,

Cooke, K. (2017): Employer Branding: Definition, Process, Strategy and Resources (Beamery). <https://beamery.com/resources/blogs/employer-branding-definition-process-strategy-and-resources> (2022. 01.12.)

Dabirian, A., Kietzmann, J., Hoda, D. (2017): A great palce to work:Understanding crowdsources employer branding. Journal of Brand Management, 60 (2): 197–205. https://doi.org/10.1016/j.bushor.2016.11.005

Davies, G. (2008): Employer branding and its influence on managers. European Journal of Marketing, 42 (5/6): 667–681. https://doi.org/10.1108/03090560810862570

Edwards, M. R. (2010): An integrative review of employer branding and OB theory. Personnel Review, 39 (1): 5–23. https://doi.org/10.1108/00483481011012809

Enyedi I. (2009): A vonzó és sajátos munkaadói arculat kialakítása – employer branding. Humánpolitikai Szemle, 20 (1): 77–83.

Gehrels, S. (2019): Introducing Employer Branding: Potential for the Hospitality and Tourism Industry. In: Employer Branding for the Hospitality and Tourism Industry: Finding and Keeping Talent, 1–15. https://doi.org/10.1108/978-1-78973-069-220191001

Gossler E. (2019): Kell-e csocsóasztal a BGEseknek? – avagy miként befolyásolja a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatóinak munkahelyválasztását az employer branding. In: Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest. 123–222.

Héder-Rima M., Dajnoki K. (2020): Kultúrám a márkám – A munkáltatói márkaépítés és a szervezeti kultúra kapcsolata. Marketing & Menedzsment, 54 (2): 5–15. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.02.01

Hollensen, S. (2007): Global Marketing. Pearson Education Ltd., Edinburgh.

Humanpolitika.com (2019): 2019 évi cafeteria juttatások változásai – A Humánpolitika.com közhasznú egyesület kutatása. <https://humanpolitika.com/hir/2019-evi-cafeteria-juttatasok-valtozasai-a-humanpolitika-com-koezhasznu-egyesuelet-kutatasa> (2022.01.12.)

Kajos A., Bálint B. (2014): A marketingszemlélet és a HR találkozása – A munkáltatói márkaépítés értelmezése, irodalma és kutatási irányai. Vezetéstudomány, 45 (6): 69–79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.06.07

Kashive, N., Khanna, V. T. (2018): Assessing the role of demographic variables on employer branding. Advances in Social Sciences Research Journal, 5 (7): 532–548.

Kashive, N., Khanna, V. T., Bharthi, M. N. (2020). Employer branding through crowdsourcing: Understanding the sentiments of employees. Journal of Indian Business Research, 12 (1): 93–111. https://doi.org/10.1108/JIBR-09-2019-0276

Kietzmann, J. H. (2017): Crowdsourcing – A revised definition and an introduction to new research. Business Horizons, 60 (2): 151–153. https://doi.org/10.1016/j.bushor.2016.10.001

Kotler, P., Lee, N. (2011): Social Marketing: Influencing Behaviors for Good. SAGE Publications, New York.

Kucherov, D., G., Tsybova, V. S., Lisovskaia, A. Y., Alkanova, O. N. (2022): Brand orientation, employer branding and internal branding: Do they effect on recruitment during the COVID-19 pandemic? Journal of Business Research, 151: 126–137, https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2022.06.053

Lakshmi, B., V. (2018): Enhancing Employee Experience: A Strategic Priority for Building Employer Brand. Journal of Social Welfare and Management, 10 (2): 223–226.

Levine, M. (2003): A Branded World – Adventures in Public Relations and the Creation of Superbrands. John Wiley & Sons Inc.

Lievens, F., Van Hoye, G., Anseel F. (2007): Organizational Identity and Employer Image: Towards a Unifying Framework. British Journal of Management, 18: 45–59. https://doi.org/10.1111/j.1467-8551.2007.00525.x

Lievens, F., Slaughter, J. E. (2016). Employer image and employer brand-ing: What we know and what we need to know. Annual Review of Organizational Psychology and Organizational Behavior, 3: 407–440. https://doi.org/10.1146/annurev-orgpsych-041015-062501

Lloyd, S. (2002): Branding for Talent Attraction and Retention of Employees: A Literature Review. International Journal of Scientific Research, 3 (8): 202–204.

Magasvári A., Olexa P., Szabó A. (2021): „Kik is vagyunk valójában?” Az adó- és vámhatóság lehetőségei az emberi erőforrás-gazdálkodás fejlesztésében. Belügyi Szemle, 69 (9):1549–1567. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.9.3

Minchington, B. (2010): Employer Brand Leadership – A Global Perspective. Collective Learning Australia, Torrensville SA.

Mosley, R. W. (2007): Customer experience, organizational culture and the employer brand. Journal of Brand Management, 13 (2): 123–134. https://doi.org/10.1057/palgrave.bm.2550124

Nagre, A., Mude G. (2024): Metaverse: A Conceptual Study on the Implications for Employer Branding for Gen Z. Library Progress International, 44 (3): 6518–6529. https://doi.org/10.48165/bapas.2024.44.2.1

Nelke, A. (2021): Impact of the COVID-19 pandemic on corporate employer branding. Technium Social Sciences Journal, 16: 388–393. https://doi.org/10.47577/tssj.v16i1.2436

Orosdy B., László Gy. (2003): Marketing a belső munkaerőpiacon. In: Takács B.. (szerk.): Marketing – Oktatás – Kutatás. Tanulmánykötet Zeller Gyula professzor 75. születésnapja tiszteletére. PTE KTK, Pécs. 28–47.

Pandey, N. (2023): Future of Employer Branding in the Era of Bard, ChatGPT, Metaverse and Artificial Intelligence. NHRD Network Journal, 16 (3): 258–268. https://doi.org/10.1177/26314541231170434

Panyi K. (2018): Az employer branding szerepe a vállalati életben. <https://netmarketing.hu/az-employer-branding-szerepe-vallalati-eletben/> (2022. 01.12.)

Piskóti I. (2007): Marketinginnovációk-innovációmarketing – a Marketing Intézet szakmai törekvései és eredményei. In: Kocziszky Gy, Karajz S., Pál T., Pelczné Gáll I., Piskóti I., Szintay I. (2007): Gazdaságtudományi Közlemények, 5 kötet.Miskolci Egyetem, Miskolc. 91–125.

Rys M., Schollaert E., Van Hoye. G. (2024): Living the employer brand during a crisis? A qualitative study on internal employer branding in times of the COVID-19 pandemic. PLOS One, 19 (5): e0303361. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0303361

Ruch, W. (2002): Employer Brand Evolution: A Guide To Building Loyalty in Your Organization. <https://www.versantsolutions.com> (2022.01.23.)

Salameh A., Aman-Ullah A., Mehmood Waqas, Abdul-Maji, A-H. B. (2023): Does employer branding facilitate the retention of healthcare employees? A mediation moderation study through organisational identification, psychological involvement, and employee loyalty. International Journal of Hospitality Management, 112: 103414. https://doi.org/10.1016/j.ijhm.2022.103414

Sathya, S., Indradevi, R. (2014): Branding for Talent Attraction and Retention of Employees: A Literature Review. International Journal of Scientific Research, 3 (8): 202–204. https://doi.org/10.15373/22778179/August2014/58

Schuman, M., Sartain, L. (2010): Tehetségmágnesek – A kiválóakat vonzó munkáltatói márka felépítése. HVG Kiadó, Budapest.

Slater, B. (2017): Employer Branding: Definition, Process, Strategy and Resources. <https://beamery.com/resources/blogs/employer-branding-definition-process-strategy-and-resources> (2022.01.23.)

Strutz, H. (1993): Handbuch der Personalmarketing. Gabler, Wiesbaden.

Sullivan, J. (2004): Eight elements of a successful employment brand. ER Daily, February 23. <https://drjohnsullivan.com/uncategorized/the-8-elements-of-a-successful-employment-brand/> (2022.01.23.)

Svéhlik Cs. (2007) (szerk.): Marketing a 21. században. Kihívások, trendek, szemléletváltás. KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Mór.

Szondi R. (2017): Karriertervezés vizsgálata a Debreceni Egyetemen. Köztes Európa, 9 (1-2): 169–176.

Teamlab.hu (2019): Employer Branding 2022-ben: jelentése, folyamata, 9 lépéses stratégia. <https://teamlab.hu/blog/employer-branding/> (2022.01.18.)

Theurer, C., Tumasjan, A., Welpe, I., Lievens, F. (2016). Employer brand-ing: A brand equity-based literature review and research agenda:Brand equity-based employer branding. International Journal of Management Reviews, 20 (1): 155–179. https://doi.org/10.1111/ijmr.12121

Tumasjan A, Kunze F, Bruch H, Welpe IM. (2020) Linking employer branding orientation and firm performance: Testing a dual mediation route of recruitment efficiency and positive affective climate. Human Resource Management, 59 (1): 83–99. https://doi.org/10.1002/hrm.21980

Uglyai Gy. (2006): Személyzeti marketing a hazai nagyvállalati gyakorlatban. Ph.D. értekezés. Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskolája. Sopron.

Urde, M. (1997): Markesorientering [Brand Orientation]. PhD dissertation). Lund University Press, Lund.

Urde, M. (1999): Brand orientation: A mindset for building brands into strategic resources. Journal of Marketing Management, 15 (1–3): 117–133. https://doi.org/10.1362/026725799784870504

Wallin, A. (1998): Customer loyalty and complex services: The impact of corporate image on quality, customer satisfaction and loyalty for customer with varying degrees of service expertise. In International Journal of Service Industry Management, 9 (1): 7–23. https://doi.org/10.1108/09564239810199923

Worcester, R. (2009): Reflections on corporate reputations. Management Decision, 47 (4): 573–589. https://doi.org/10.1108/00251740910959422