A Lack of Feedback and Communication as Key Causes of Negative Workplace Atmosphere in Laboratories
Main Article Content
Abstract
Workplace atmosphere and team cohesion play a crucial role in employee satisfaction and organizational success. This study examines two similarly sized laboratory teams to explore how communication and team-building strategies impact overall workplace mood. Results indicate that employees in the drinking and wastewater testing lab prefer longer, off-site team-building activities, while those in the beer quality control lab favour shared training sessions. Employees in the water testing lab often feel more overburdened and less appreciated, contributing to a negative atmosphere. The study highlights that communication challenges and a lack of feedback can lead to a loss of motivation, suggesting that tailored team-building programs and increased managerial support would improve workplace cohesion and satisfaction in both teams.
Downloads
Article Details
References
Bakacsi Gy. (2015): A szervezeti magatartás alapjai. Alaptankönyv bachelor hallgatók számára. Semmelweis Kiadó, Budapest.
Balassa É., Kópházi A. (2018): A vezető személyiségjegyeinek szerepe – Az érzelmi intelligencia hatalma a vezetésben. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron,
Barcsi T., Juhász É., Karamánné Pakai A., Szabó J. (2014): Munkahelyi lelki egészségvédelem – mentális egészség, stresszkezelés, változások elfogadásának segítése. Szolgáltatási kézikönyv vállalatoknak. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Báthory Németh A. (2012): Együttműködés, csapatépítés. Tréning háttéranyag. Közigazgatási Vezetői Akadémia, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest.
Berry, P. (1992): A belső kommunikáció. Könyvtári Figyelő, 38 (3): 460–472.
Boda B. (2016): A teljesítmény és a motiváció kapcsolata, a vezető szerepe és felelőssége ezen folyamatok során. In: Keresztes G. (szerk.): Tavaszi Szél – Spring Wind 2016, III. kötet. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest. 15–25.
Borbély Zs. (2019): Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi s tressz megélésében, Belügyi Szemle, 67 (7-8): 37–50. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.3
Czifra J., Gerákné Krasz K. O., Csukonyi Cs. (2024): A munkahelyi konfliktustípusok és a munkahelyváltási szándék kapcsolata. Magyar Pszichológiai Szemle, 79 (3): 1–22. https://doi.org/10.1556/0016.2024.00099
Dajnoki, K., Kőmíves, P., M., Szabados, Gy. N., Bácsné B., É. (2020): A munkahelyi jóllét befolyásoló tényezői. Hadtudomány, 30 (E-szám): 183–197. https://doi.org/10.17047/Hadtud.2020.30.E.183
Deák Cs., (2006): A csoportfejlődés szakaszai. In: Mészáros A. (szerk.): A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága I. Z-Press Kiadó, Miskolc. 385–403.
Endrődy-Nagy O. (2013): A kommunikációs tréningek lelke – interakció és kommunikációs folyamat. Felnőttképzési Szemle, 7 (2): 35–43
Gulyás L., Turcsányi E. (2008): Csapatépítés a HR-menedzser és a pszichológus szemszögéből, Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 3 (1): 46–54. https://doi.org/10.14232/jtgf.2008.1.46-54
Hampel Gy., Mendlerné Oszmayer Á., Zsótér B. (2023): Csapatépítő programok hatása a vállalaton belüli kommunikációra és a munkahelyi légkörre. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 18 (3-4): 81–88. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.3-4.81-88
Hegyi H. (2012): Személyiség a kompetenciák mögött. Doktori dolgozat. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Juhász Cs. (2016): Kommunikációs elvárások a szervezetben. Közép-Európai Közlemények, 9 (2): 124–133.
Karoliny M. (2008): Az emberi erőforrásmenedzsment alapjai. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Kozák A., Csáfor H. (2016): A munkahelyi beillesztés tartalma és kapcsolódási területei. Acta Carolus Robertus, 6 (2):227–243.
Kőmüves Zs., Hopp A., Szabó-Szentgróti G. (2022): Generációs különbségek és motiváció az élelmiszeriparban. Studia Mundi – Economica, 9 (2): 37–48. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.02.37-48
Kun Á. (2010): Munkahelyi szocializáció, beillesztés és alternatív foglalkoztatási formák a megváltozott munkaképességű egyéneknél. In: Juhász M. (szerk.): A foglalkozási rehabilitáció támogatása pszichológiai eszközökkel. Typotex Kiadó, Budapest. 243–268.
Page, M. K., Vella-Brodrick, A. D. (2009): The ‘What’, ‘Why’ and ‘How’ of Employee Well-Being: A New Model. Social Indicators Research, 90 (3): 441–458. https://doi.org/10.1007/s11205-008-9270-3
Pató G. Szűcs B., Illés K. (2018): Az emberközpontú munkaköri leírás. Hadtudomány, 28 (2): 107–117. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2018.28.2.107
Schleicher N. (2002): Kommunikációs stratégiák a munkahelyi alkal mazkodásban Másképp beszélnek-e a nők és a férfiak? In: H. Varga Gy. (szerk.): A kommunikáció: elmélet és gyakorlat. Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 29. kötet), Eger. 28–39.
Simonyi P., Illés S, Zsótér B., Rapkay B. (2013): Local economic development in the Hungarian countryside: the heritage of paternalism. Central European Regional Policy and Human Geography, 3 (2):41–53.
Simonyi P., Zsótér B. (2020): A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értelmezési kérdései a megvalósítás érdekében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 15 (1-2): 55–67. https://doi.org/10.14232/jtgf.2020.1-2.55-67
Soltész E. (2018): Munkahelyi konfliktusok. AKV Európai Szemle, 2 (2): 64–74.
Somogyi K. (2018): Csapatépítés a konyhában. Prosperitas, 5 (1): 166–175.
Szabó I. Sz. (2024): A munkaügyi kapcsolatok alapvonalai és jellemzői. In: Szabó I. Sz. (szerk.): Munkaerőpiaci alapismeretek. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest. 58–64.
Szabó-Szentgróti G., Gelencsér M., Szabó-Szentgróti E., Berke Sz. (2019): Generációs hatás a munkahelyi konfliktusokban. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 50 (4): 77–88.
Szántó Zs., Susánszky É., Berényi Z., Sipos F., Murányi I. (2016): A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009-2014). Metszetek, 5 (1): 16–47, https://doi.org/10.18392/metsz/2016/1/6
Vladár A. (2016): A kiégés vizsgálata a munkahelyi elégedettség, a szervezeti elkötelezettség és a motiváció függvényében orvosok körében. Különleges Bánásmód, 2 (3): 15–29.