Egészségmegőrzés a munkáltató szemszögéből
Main Article Content
Absztrakt
A sportot számos szempontból vizsgálták már. Bizonyított, hogy a sportnak mára már nemcsak társadalomra gyakorolt hatása van, hanem komoly gazdasági vonatkozásai is. Az inaktivitás gazdasági terhet jelent nemcsak az egyénre, hanem akár a munkahelyére, akár a nemzetgazdaságra is. Mindezért lehet fontos a vállalkozások számára, hogy munkavállalóik egészségesek legyenek és fizikailag aktív életet éljenek. Kutatásunk során szekunder és primer elemzést is végrehajtottunk, utóbbi esetében 132 szervezet került bevonásra. A szervezetek képviselőinek a szervezetre vonatkozó kérdésekre (pl. szervezet tevékenysége, munkavégzés jellege), valamint egészségmegőrzést és –fejlesztést felmérő kérdésekre kellett választ adniuk. Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy a szervezetek számos olyan veszéllyel néznek szembe, amelyek mozgással akár kivédhetők lennének, azonban ezt még sem építik be a kezdeményezéseikbe és intézkedéseikbe, egészségmegőrzési szempontból inkább a munkavédelmet tartják szem előtt (rugalmas munkaidő, védőeszközök beszerzése, szűrővizsgálatok támogatása).
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Ács P. (2015): Sport és gazdaság. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs.
Ács P., Hécz R., Paár D., Stocker M. (2011): A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 58 (július–augusztus): 689–708.
Ács P., Kovács K., Paár D., Hoffbauer M., Szabó P., Szabó T., Stocker M. (2020): Comparative analysis of the economicburdens of physical inactivity in Hungary between 2005 and 2017. BMC Public Health, 20 (Suppl 1): 1174. https://doi.org/10.1186/s12889-020-08478-y
Ács P., Stocker M., Oláh A. (2013): The determination of economic and public health benefits achievable by increasing regular physical exercise. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 7 (1): 5–13. https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2013/1/1
András K. (2003): A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest.
Bácsné Bába É., Balogh R., Bács B. A., Molnár A., Fenyves V., Müller A. (2019): A passzív sportfogyasztás motivációinak vizsgálata a nemek tükrében. Economica, 10. Új évf. (1): 30–35. https://doi.org/10.47282/ECONOMICA/2019/10/1/4118
Bácsné Bába É., Balogh R., Bács Z., Fenyvesi V., Dajnoki K. (2018): Sportszolgáltatások keresleti, kínálati oldalának elemzési lehetőségei. Studia Mundi – Economica, 5 (3): 19–33. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.03.19-33
Baicker, K., Cutler, D., Song, Z. (2010): Workplace wellness programs can generate savings. Health affairs, 29 (2): 304–311
Balogh R., Bácsné Bába É. (2020): Analysis of Consumer Market in Central European Football. Annals of The University of Oradea Economic Science. 29 (1): 317–328.
Barros, C. P., Ibrahimo, M., Szymanski, S. (2003): Transatlantic Sport: The Comparative Economics of North American and European Sports. Edward Elgar Pub. https://doi.org/10.4337/9781843767367
Hidvégi P., Bíró M. (2015): A rekreáció elmélete és módszertana 2. – Egészségfejlesztés. Eszterházy Károly Főiskola.
Honfi L., Szalay G., Váczi P. (2009): A sport beépülése a mindennapokba. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport, Nova series tom. 36: 51–63.
Molnár A., Müller A. (2021): A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a munkahelyi egészségfejlesztés kapcsolata. Acta Carolus Robertus, 11 (1): 71–81. https://doi.org/10.33032/acr.2580
Nyitrainé Garaj E. (2015): Versenyképesség és egészségnyereség. A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai. Hadtudomány (Online), 25: 41–47.
Szabó Á. (2011): Milyen értéket teremt a szabadidősport, és mi a kapcsolata a versenyképességgel? Vezetéstudomány, 42 (különszám): 24–37. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2011.ksz.03
Szántó Zs., Susánszky É., Berényi Z., Sipos F., Murányi I. (2016): A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014). Metszetek, 5 (1): 16–47.
Szolnoki B., Berényi L. (2016): A munkahelyi egészségfejlesztés szükségessége és lehetőségei. Gradus, 3 (1): 495–500.
WHO (1986): Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta. Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia. Ottawa, 1986. november 17–21. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 9–14.