Az IFRS 17 standard hatásának vizsgálata két biztosító társaság példáján keresztül

Main Article Content

Szekeres Alexandra
Bíró Bence

Absztrakt

A kutatásunk elkészítésekor olyan gazdasági társaságokat akartunk vizsgálni, amelyek biztosítják a jövőbe tekintő öngondoskodást, figyelmet az anyagi javakra, de ezekkel együtt az IFRS-ek hatálya alá tartoznak különböző okok miatt. Így került a figyelmünk elé a CIG Pannónia cégcsoport két vállalkozása. Az új standard bevezetése alapjaiban változtatta meg a biztosítási szerződésekre vonatkozó számviteli elszámolásokat. Az eltérő elszámolásból adódik, hogy a pénzügyi kimutatásaik is jelentős mértékben változtak. Az elemzésünk és a kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben volt befolyással az új standard alkalmazása a választott cégcsoportra. Vizsgálatunk során több kérdésre kerestük a választ. Az elsődleges kérdés az, hogy a pénzügyi kimutatásokban milyen változások tapasztalhatóak a korábban alkalmazott IFRS 4 – Biztosítási szerződések – standardhoz képest. Ezt követően arra kerestük a választ, hogy a befektetők és az IASB minden igényének megfelelő-e az új standard, lezárt-e minden olyan kérdést, amelyet az IFRS 4 nyitva hagyott.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szekeres, Alexandra, és Bíró Bíró. 2025. „Az IFRS 17 Standard hatásának vizsgálata két biztosító társaság példáján keresztül”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 20 (1):43-55. https://doi.org/10.14232/jtgf.2025.1.43-55.
Folyóirat szám
Rovat
Gazdaság és pénzügyek

Hivatkozások

Árendás Á. T., Orbán B., Urbán D. (2018): Az IFRS 17 hatásai a biztosítók üzleti működésére és pénzügyi eredményére. Biztosítás és Kockázat, 5 (3): 58–75. http://doi.org/10.18530/BK.2018.3.58

Becsky-Nagy P., Fazekas B. (2015): Speciális kockázatok és kockázatkezelés a kockázatitőke-finanszírozásban. Vezetéstudomány, 46 (3): 57–68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2015.03.06

Böcskei E., Dékán Tamásné Orbán I., Bács Z., Fenyves V. (2017): Nemzeti sajátosságok az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelésében. Számvitel-Adó–Könyvvizsgálat: SZAKma. 59 (2): 22–24.

Fazekas B., Becsky-Nagy P. (2019): Mit jelez a tulajdonosi szerkezet? – A tulajdonosi szerkezet és a vállalkozások teljesítményének kapcsolata információs aszimmetriák mellett a magyarországi kockázatitőke-befektetések tükrében. Vezetéstudomány, 50 (7–8): 31–38. http://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.07.03

Fenyves, V., Dékán Tamásné Orbán, I., Bács, Z., Böcskei, E. (2015): Representation of the going concern concept in the financial statements. Prezentacja going concern concept w sprawozdaniach finansowych. Nauki o Finansach = Financial Sciences, 25 (4): 24–38. https://doi.org/10.15611/NOF.2015.4.02

Hanák G. (2017): IFRS 17 – Ante portas – A biztosítók pénzügyi jelentéseire vonatkozó új nemzetközi szabvány, az IFRS 17 kérdésköre – Három évvel a bevezetés előtt. Biztosítás és Kockázat, 4 (4): 30–50. https://doi.org/10.18530/BK.2017.4.30

Katona, F., Tömöri, G. (2021): Comparison Of Hungarian And Romanian Soft Drink Producer Companies Based On Their Financial Situation. SEA: Practical Application Of Science, 25 (1): 15–21

Lakatos L. P. (2023): IFRS 17 – Biztosítási szerződések standard: mi vár a szakmára az új standard bevezetése kapcsán? – „A biztosítási piacról jogászoknak, biztosítási jogról közgazdászoknak” konferencia pódiumbeszélgetés összefoglalója. Biztosítás és Kockázat, 10 (3-4): 88–103. http://doi.org/10.18530/BK.2023.3-4.88

Maristella, B., Pietro, B., Massimo, M. (2023): The beauty of uncertanity: The rise of insurance contracts and markets in Medieval Europe. Journal of European Economic Association, 21 (6): 2287–2326. https://doi.org/10.1093/jeea/jvad059

Orbán, I., Tamimi, O. (2023): The impact of IFRS 9 on financial reporting during covid-19 from the point of view of experts in europe. Australasian Accounting, Business and Finance Journal, 17 (4): 21–36. https://doi.org/10.14453/aabfj.v17i4.03

Rau, G. N. B. (2019): An Ancient History of Insurance Contracts. The Journal of Insurance & Management, 19 (1): 19–40.

Szepesváry L. (2019): Onerous test, avagy az IFRS 17 szerinti veszteségességi vizsgálat – Akturáiusi és informatikai kihívások egy életbiztosítási portfólió példáján. Biztosítás és Kockázat, 6 (2): 18–37. https://doi.org/10.18530/BK.2019.2.18

Szikráné L. Zs., Dénes B., Kosztik G., Merész G., Somogyvári S. M. (2024): Az IFRS 17 bevezetésének főbb hatásai a magyar biztosítási szektorra. Hitelintézeti Szemle, 23 (3): 73–100 https://doi.org/10.25201/HSZ.23.3.73

Tömöri, G. (2014): Examination of impact of pharma R&D on profitability. Annals of the university of Oradea, Economic Science Series, 23 (1). 689–697.

Tömöri, G., Csontos, G. (2025): The impact of energy crisis on variance-and Gini-optimized portfolio structures – case of Hungary. Economica, 16 (1-2): 1–13. https://doi.org/10.47282/economica////14379

Tömöri, G., Horváth R. (2024): Közép-európai gyógyszergyártó vállalatok forgótőke helyzetének elemzése. Economica, 15 (3-4): 1–13. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/14302