A kedvezményes élelmiszer áfa kulcsok hatása az egyes jövedelmi decilisek tagjaira 2010 és 2020 között
Main Article Content
Absztrakt
Az általános forgalmi adó a legfőbb bevételi forrása az államháztartásoknak az Európai Unióban. Mértékük tagállamonként változó, de főszabály szerint van egy standard és két kedvezményes kulcs. Az, hogy adott termék, illetve szolgáltatás vásárlása milyen adómérték szerint adózik, lényeges befolyást gyakorol nem csak a vásárolt mennyiségre, de az adóbevételekre is. Magyarországon 2010-et követően került sor néhány élelmiszer átsorolására kedvezményes adókulcs alá. Ezek alapvető élelmiszerek voltak, tejtermékek, pékáruk, illetve húsfélék. Kimaradtak viszont a kedvezményekből a zöldségek és gyümölcsök. A tanulmány azt járja körül, hogy miként hatott az egyes jövedelmi decilisek releváns fogyasztására az adócsökkentés, illetve mennyire támogatja az adócsökkentés a szegényebb, illetve gazdagabb embereket. Másrészt az is bemutatásra és elemzésre kerül, hogy a zöldségek és gyümölcsök esetében milyen hatást gyakorolt az adócsökkentés elmaradása. A vizsgált speciális jószágkosár tekintetében az adócsökkentés fő haszonélvezői forintban kifejezve a legtehetősebbek, jövedelmük százalékában kifejezve pedig a legszegényebbek lettek. Az adócsökkentésből kimaradt zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztási mintázatai hasonlóak, mint az adócsökkentésben részesülő élelmiszereké.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Adenkanmbi T. Wang, X. Basheer, S. Liu, S. Yang, A. Cheng, A. (2024) Climate change impacts on global potato yields: a review. Environmental Research: Climate, 3 (1): 012001; https://doi.org/10.1088/2752-5295/ad0e13
Balsa-Budai N., Szakály Z. (2021). A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán. Tejgazdaság, 78 (1-2): 3–17. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol78iss1-2pp3-17
Csorba L. (2025a): Adózási alapok 2025. Humán Projekt 2004 Kiadó, Gyöngyös
Csorba L. (2025b): Az új közigazgatási rendtartás integritásjavítási, minőségjavítási célkitűzései és azok teljesülése a kormányhivatalok döntéshozatali eljárása tekintetében (2020-2021). In: Csorba L. (szerk.): A minőség alulértékelődésének problematikája – kulturális háttér és gazdasági következmények. Humán Projekt 2004 Kiadó, Gyöngyös. 93–127.
Csorba L. (2025c): A pénzügyi kultúra szerepe a kereskedelmi bankok és ügyfelek kapcsolatrendszerében, különös tekintettel a magyarországi deviza-alapú hitelezésre 2003 és 2008 között; In: Csorba L. (szerk.): A minőség alulértékelődésének problematikája – kulturális háttér és gazdasági következmények. Humán Projekt 2004 Kiadó, Gyöngyös. 152–176.
Csorba L. (2025d): A pénzügyi kultúra pénz árfolyam-gyengüléshez kapcsolódó hitei egri felsőoktatási hallgatók körében. In: Csorba L. (szerk.): A minőség alulértékelődésének problematikája – kulturális háttér és gazdasági következmények. Humán Projekt 2004 Kiadó, Gyöngyös. 177–195.
Csorba L. (2025e): A pénzügyi kultúra mögötti emberi értékek változása egyetemi hallgatók családjainak három generációjában. In: Csorba L. (szerk.): A minőség alulértékelődésének problematikája – kulturális háttér és gazdasági következmények. Humán Projekt 2004 Kiadó, Gyöngyös. 196–214.
Csorba L. (2025f): Kockázatok halmozódása és kockázatvállalási döntések a normális eloszlás és annak változásai mögött. In: Csorba L. (szerk.): A minőség alulértékelődésének problematikája – kulturális háttér és gazdasági következmények. Humán Projekt 2004 Kiadó, Gyöngyös. 215–237.
Eglite, A. Kunkulberga, D. (2017): Bread choice and consumption trends. In: Proceedings of the 11th Baltic Conference on Food Science and Technology FOODBALT “Food for consumer well-being”. Latvia University of Life Sciences and Technologies, Jelgava, Latvia, 27–28 April 2017. 178–182.
Eurostat (2022): Bread more expensive than ever; Bread more expensive than ever - Products Eurostat News - Eurostat.
Gergics T. (2023): A felzárkózás hatása az egyenlőtlenségekre az Európai Unióban 2004 óta. Pénzügyi Szemle, 69 (2): 32–52. https://doi.org/10.35551/PFQ_2023_2_2
Kluwer W. (2024): Adattár, bruttó, nettó átlagkeresetek, keresleti index. <https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=00000003.min&txtreferer=A0300080.TV> (2024.11.09.)
KSH (2010, 2015-2020): Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás mennyisége jövedelmi tizedek (decilisek) szerint [kilogramm]. <https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0026.html> (2024.11.09.)
KSH (2010, 2015-2020): Egy főre jutó bruttó és nettó jövedelem jövedelmi tizedek (decilisek) szerint [forint/fő/év]. <https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html> (2024.11.09.)
KSH (2010, 2015-2020): Egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói átlagára (nyers adatok) [Ft]. <https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0004.html> (2024.11.09.)
KSH (2010, 2015-2020): Minimálbér, közfoglalkoztatotti bérminimum, garantált bérminimum. <https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0190.html> (2024.11.09.)
Lutaladio, N. Castaldi, L. (2009): Potato: The Hidden Treasure. Journal of Food Composition and Analyis, 22 (6): 491–493. https://doi.org/10.1016/j.jfca.2009.05.002
Orbánné Nagy, M. (2004): Food consumption and the convergence of consumer prices between Hungary and the EU. Studies in Agricultural Economics (Budapest), 100: 71–89.
Oyenihi, A. B., Belay, A Z., Mditshwa, A., Caleb, J O. (2022): An apple a day keeps the doctor away; The potentials of apple bioactive constituents for chronic disease prevention. Journal of Food Science, 87 (6): 2291–2309. https:// 10.1111/1750-3841.16155
Soluri, J. (2005): Banana cultures: agriculture, consumption, and environmental change in Honduras and the United States. University of Texas Press, Austin.
Stiglitz J. E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest.
Szabó, B. (2023): Szerkezeti változások a gyümölcs és zöldségfogyasztásban. Világpolitika és a Közgazdaságtan, 2 (2): 36–40. https://doi.org/10.14267/VILPOL2023.02.07
Szőllősi L., Molnár Sz., Molnár Gy., Horn P., Sütő, Z. (2017): A tojás mint alapvető és funkcionális élelmiszer táplálkozás-élettani jelentősége. Táplálkozásmarketing, 4 (1-2): 7–22. https://doi.org/10.20494/TM/4/1-2/2
Tanító D., Lámfalusi I., Felkai B., Péter, K. Tóth, K. Varga, T. (2013): A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozó áfarendszer és -mérték változása és hatásai. Agrárgazdasági Könyvek. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.
Temesi Á. (2016): Miért nem eszik több halat a magyar? Egyes halfogyasztást befolyásoló tényezők vizsgálata. Gazdálkodás, 60 (3): 210–224.
Varga, Z., Gilingerné Pankotai M. (2008): Zöldségfélék bioaktív anyagainak hatása a emberi egészségre. Agrárunió, 9: 57–59.
Vetőné Mózner, Zs. (2014): Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete és környezeti hatása Magyarországon (Analysing the structure and environmental impact of food consumption in Hungary). Marketing & Menedzsment, 48 (3): 57–70.