Karbamid, pétimészsó és pétisó műtrágyák hatása a napraforgó termésmennyiségére és olajtartalmára
Main Article Content
Absztrakt
A hazánkban az olajipari napraforgó a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. A termésátlagok folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír az optimális tápanyag-ellátás, azon belül is az optimális nitrogén ellátás. Vizsgálataink arra irányultak, hogy különböző nitrogénformák (karbamid, pétimészsó, pétisó), valamint azok kijuttatási időpontjai (azonos hatóanyag szintek mellett) milyen hatással vannak a növény termésmennyiségére és olajtartalmára. Kísérletünket a Nyíregyházi Egyetem Tangazdaságában, Nyírtelek Ferenc tanyán végeztük el 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben. A fenti műtrágyaféleségeket a vizsgált években 80 kg/ha-os hatóanyagmennyiséggel juttattuk ki, egyszeri és osztott kezelést alkalmazva. A kísérleti terület nagysága 0,75 hektár volt kezelésenként, amiből 4 db 1200 m2-es parcella került kijelölésre. A betakarított termésmennyiségeket külön lemértük majd átlagoltuk. Az olajtartalom méréséhez kezelésenként egy-egy mintát vettünk. A három év eltérő eredményeket hozott. A rendkívüli aszály miatt a 2022-es év eredményei nehezen értékelhetők. A 2020-as és a 2021-es évben sem állapíthattunk meg egyértelmű tendenciákat. Az osztott kezelésekkel 2020-ban magasabb termésmennyiségeket mértünk, de a 2021-es év eredményei ezt nem támasztották alá. Olajtartalom szempontjából az osztott kezelések általában jobb eredményt produkáltak, de a különbség statisztikailag nem kimutatható.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Geleta, S., Baltensprerger, D. D., Binford, G. G., Miller, J. F. (1997): Sunflower response to nitrogen and phosphorus in wheat-fallow cropping systems. Journal of Production Agriculture, 10 (3): 466–472. https://doi.org/10.2134/jpa1997.0466
Kosztyuné, K. E. (2021): A Nyírségben termesztett homoki növények In: Tóth, Csilla (szerk.): Őshonos- És Tájfajták – Ökotermékek – Egészséges Táplálkozás – Vidékfejlesztés Minőségi élelmiszerek – Egészséges környezet – Fenntartható vidéki gazdálkodás : Az agrártudományok és a vidékfejlesztés kihívásai a XXI. században. Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Nyíregyháza. 141–149.
Mathers, A. C., Stewart, B. A. (1982): Sunflower nutrient uptake, growth, and yield as affected by nitrogen or manure, and plant population. Agronomy Journal, 74 (5): 911–915. https://doi.org/10.2134/agronj1982.00021962007400050033x
Narem, R. A. (1982): Nitrogen fertility requirements, dry matter production and nutrient uptake of the sunflower. MS thesis, South Dakota State University.
Özer, H., Polat, T., Öztürk, E. (2004): Response of irrigated sunflower (Helianthus annuus L.) hybrids to nitrogen fertilization: Growth, yield and yield components. Plant, Soil & Environment, 50 (5): 205–211. https://doi.org/10.17221/4023-PSE
Pepó P. (2008): A napraforgó tápanyagellátása. Magyar Mezőgazdaság, 63 (11): 10–14.
Pepó P. (2011): A napraforgó jelentősége a világon és hazánkban. Agrofórum, 22 (11): 30–31.
Scheiner, J. D., Gutieérrez-Boem, F. H., Lavado, R. S. (2002): Sunflower nitrogen requirement and 15N fertilizer recovery in Western Pampas, Argentina. European Journal of Agronomy, 17 (1): 73–79. https://doi.org/10.1016/S1161-0301(01)00147-2
Steer, B. T., Coaldrake, P. D., Pearson, C. J., Canty, C. P. (1986): Effects of nitrogen supply and population density on plant development and yield components of irrigated sunflower (Helianthus annuus L.). Field Crops Research, 13: 99–115. https://doi.org/10.1016/0378-4290(86)90014-6
Internet 1 (2022): <https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Nyiregyhaza/pages/ 004_ny_eghajlata.htm?fbclid=IwAR03kIPUduMFa3gSEJ_BQVS2zaiPbTw81Za02Odrlpjrmp_7Br2MXI-BYt0> (2022.04.02.)