Toxikus elemekkel szennyezett szennyvízüledék hatása egy szudánifű hibrid növénymorfológiai paramétereire tenyészedényes kísérletben
Main Article Content
Absztrakt
Az ipari tevékenység, bányászat, közlekedés, hulladéklerakás mellett a mezőgazdasági
tevékenység is a talaj szennyező forrásai közé sorolandó. Intenzív műtrágyázással, talajjavító, fertőtlenítő anyagok, kártevők elleni anyagok, növényvédő szerek használatával különböző mértékben szennyezhetjük a talajt, de legjelentősebb a szennyvíziszap elhelyezéssel kiváltott hatás.
Ebben az esetben a talaj nehézfém-tartalma jelentősen megemelkedhet, a talajban felhalmozódva pedig a toxikus elemek a növények számára hozzáférhetővé válhatnak, bekerülve ezzel a táplálékláncba. Több kutató is foglalkozott azzal, hogy a lágy és fás szárú növények hogyan reagálnak a nehézfém-szennyezésre és alkalmasak-e a nehézfémekkel szennyezett területek fitoremediációjára.
Azok a növényfajok, melyek képesek tolerálni bizonyos fémek (nehézfémek) magas koncentrációját, azt képesek megkötni, alkalmasak a szennyezett területek nehézfém-tartalmának csökkentésére. A nehézfémek valamennyi növényi életfolyamatra (növekedés, fotoszintézis, vízháztartás, ionfelvétel, stb.) valamilyen - általában negatív - hatást gyakorolnak, melyek a „szennyezett” növények külső, morfológiai tulajdonságaiban is megmutatkoznak. Tenyészedényes kísérleteink során arra kerestünk választ, hogy különböző mértékű szennyvízüledék-kezelés milyen hatást gyakorol a tesztnövény morfológiai tulajdonságaira. Vizsgált tesztnövénynek a cirok x szudánifű hibridet (cv. GK Csaba) választottuk, mely nagy termő- és betegség-ellenálló képességgel rendelkezik, termőhely iránt kevésbé igényes fajta. A kísérletet 3 kezeléssel (kontroll, 10 %-os szennyvízüledék-terhelés, 20 %-os szennyvízüledék-terhelés) állítottuk be. Kezelésenként 3 ismétlést állítottunk be ismétlésenként 6-6 növénnyel. A vizsgált morfológiai paraméterek: a növény teljes hossza, levelek száma, a legfejlettebb levél levéllemez hosszúsága és szélessége, a szárátmérő, illetve a föld feletti növényi részek tömege.
Megállapítottuk, hogy 10 %-os szennyvízüledék kijuttatás hatására a növények föld feletti vegetatív részei a kontrollhoz hasonlóan fejlődtek. A kezelt növények fejlődésben, növekedésben, a levelek számában és a levéllemez méretében nem maradtak el a kontrolltól. 10%-os szennyezés esetén a föld feletti vegetatív tömeg meghaladta a kontrollnál mért értékeket. A 20 % szennyvízüledékkel kezelt növényeknél az előzőhöz hasonló eredményeket kaptunk. A növények teljes hossza, levélszáma és levélparaméterei a kontrolltól érdemben nem tértek el, sőt a növény tömege ebben az esetben is nőtt a kezelés hatására. Megállapítható tehát, hogy a kismértékű szennyvízüledék-terhelés nem volt negatív hatással a szudánifű morfológiai paramétereire. Feltételezhetően a szennyvízüledék jelentős tápelem-tartalma ellensúlyozta a vele együtt kijuttatott nehézfémek toxikus hatását.