Adalékok a budapesti németek I. világháborút követő negyedszázadához
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
Budapest – az Osztrák–Magyar Monarchia társ-fővárosa, a 19/20. század fordulóján a leg-dinamikusabban fejlődő európai települések egyike – a magyar birodalom-fél erősödő nemzeti büszkeségének hatalmas energiáira támaszkodva látványos átalakuláson ment keresztül. A magyarországi városfejlődés történeti jellegzetessége, nevezetesen a német etnikum erős jelenléte Budapesten különösen szembeötlő: a magyarság csak 1880-ra tudta átvenni az abszolút többséget. A németajkú lakosság százalékos fogyatkozása ellenére azonban a német nyelv és kultúra pozícióit az I. világháború végéig nemigen lehetett megingatni a fővárosban. Ez majd csak a trianoni békediktátummal bevezetett új korszak alapvetően megváltozott fejlődési iránya folytán fog bekövetkezni. A tanulmány elemzi a budapesti németség etnikai visszaszorulásának statisztikai adatait, kontextusba helyezi a Budapest központtal megszerveződő német nemzetiségi mozgalom törekvéseit, számba veszi a német nyelvű sajtó átalakulásának főbb tendenciáit, valamint kitér a német etnikum kulturális helyzetével és oktatási intézményeivel kapcsolatos (általános, illetve budapesti) problémákra is. Végül néhány jól ismert fővárosi helyszín, épület speciálisan német vonatkozásait ismerteti.