Emma: Jane Austen’s Most Imperfect Heroine and Most Perfect Novel

Article Sidebar

PDF (Magyar)
Published: Mar 1, 2012

Main Article Content

Zsófia Anna Tóth
University of Szeged

Abstract

A dolgozat azt tárgyalja, hogy Jane Austen, Emma című regényében, melyet a legtökéletesebb és legelismertebb munkájának tartanak, a legtökéletlenebb és mégis legtökéletesebb hősnőjét alkotta meg. Austen sokáig kísérletezett azzal, hogy hogyan formáljon meg egy tökéletlen, hibás, de mégis szerethető hősnőt/karaktert, és végül ilyen komplexitást csak Emma Woodhouse alakjában sikerült (vagy szándékozott) létrehozni, aki egy kivételes elegye a jónak és a rossznak, és aki valahogy meg tudja találni azt a bizonyos egyensúlyt, ezáltal pedig valami emlékezeteset és páratlant hívva életre

Article Details

How to Cite
Tóth, Zsófia Anna. 2012. “Emma: Jane Austen’s Most Imperfect Heroine and Most Perfect Novel”. Interdisciplinary EJournal of Gender Studies 2 (1):82-89. https://analecta.hu/index.php/tntef/article/view/33638.
Issue
Vol. 2 No. 1 (2012): Különszám
Section
TNT tagok és PhD hallgatók
Author Biography

Zsófia Anna Tóth, University of Szeged

Tóth Zsófia Anna tudományos munkatárs a Szegedi Tudományegyetem Könyvtár- és Humán Információtudományi Tanszékén és tagja a Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportnak (TNT). 2011-ben védte meg PhD fokozatát a Szegedi Tudományegyetemen Angol és Amerikai Irodalmak és Kultúrák Alprogramjában. Fő kutatási területe a női agresszió és erőszak ábrázolása az amerikai irodalomban, filmben és kultúrában, valamint Jane Austen munkássága és a későbbi adaptációk, valamint az ‘Új Nő’ századfordulós jelensége. Publikációi tanulmánykötetekben és tudományos folyóiratokban jelentek meg. 2011-ben jelent meg a PhD dolgozatán alapuló Merry Murderers: The Farcical (Re)Figuration of the Femme Fatale in Maurine Dallas Watkins’ Chicago (1927) and its Various Adaptations [cím ford.: Víg Gyilkosok: A femme fatale karneváli újraformálása Maurine Dallas Watkins Chicago című drámájában és annak különféle verzióiban] című monográfiája (Cambridge Scholars Publishing, Anglia), illetve A varázsgyűrűtől az interkonfesszionális kommunikációig: Információtudományi metszéspontok bölcsészeti megközelítésben című szerkesztett kötete (Szeged: Primaware Kiadó).