Az IFRS-ekre áttért magyarországi vállalatok körének vizsgálata

Main Article Content

Szekeres Alexandra
Orbán Ildikó
Tömöri Gergő

Absztrakt

A kutatómunkánk során a vizsgált alapsokaságot két csoportra bontottuk, amelyhez három, eszközökkel szoros összefüggésben álló csoportosítási ismérvet, a magyar számviteli szabályok szerint készített éves beszámoló adataiból számított eszközszerkezeti és -kihasználási mutatókat választottunk. A kiválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy olyan csoportosítási ismérveket használjunk, amelyek szoros összefüggésben állnak a vállalati eredmény alakulásával, és emellett megfelelően jellemzik a vállalatok tevékenységeit is. A befektetett eszközök aránya mutató a vállalatok melléktevékenységeire utalnak, ugyanis az magába foglalja a hosszú távú befektetési tevékenységre utaló vagyonelemeket is. A készletek aránya mutató alkalmazását az indokolta, hogy a forgóeszközök közül a készletek jellemzik leginkább egy vállalat főtevékenységét, emiatt tekinthető a készletek aránya egy tevékenységspecifikus tényezőnek. Ezen túlmenően az eszközök forgási sebessége mutató használata mellett döntöttünk, mert egyrészt ez a mutató fejezi ki azt, hogy milyen hatékony az eszközök kihasználtsága, vagyis a vállalati vagyon bevételgeneráló képessége, a bevétel pedig az eredmény képződésének egyik kulcsfontosságú tényezője.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szekeres, Alexandra, Ildikó Orbán, és Gergő Tömöri. 2024. „Az IFRS-Ekre áttért magyarországi vállalatok körének vizsgálata”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 19 (1-2):69-81. https://doi.org/10.14232/jtgf.2024.1-2.69-81.
Rovat
Gazdasági és pénzügyi elemzések

Hivatkozások

Bartha Á., Gellért H., Madarasiné Szirmai A. (2013): Nemzetközi számviteli ismeretek. Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Debrecen.

Beke J. (2011): International Business Accounting Standardization and Hungarian Practice. International Business Research. 4 (1): 125–132. http://doi.org/10.5539/ibr.v4n1p125

Beke J. (2013): Nemzetközi számviteli harmonizáció elvi és gyakorlati lehetősége. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Budapest.

Beke J. (2014): Nemzetközi számvitel. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bíró T., Kresalek P., Pucsek J., Sztanó I. (2012): A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. Perfekt Gazdasági Tanácsadó Zrt., Budapest.

Borbély K. (2012): Fejezetek a számvitel történetéből. Gazdasági Tudásközpont Alapítvány, Sopron.

Csebfalvi Gy. (2012): The Effects of International Accounting Standardization on Business Performance: Evidence from Hungary. International Journal of Business and Management, 7 (9): 20–27. http://doi.org/10.5539/ijbm.v7n9p20

Droppa D., Becsky-Nagy P. (2019): Szakemberhiány – az IFRS-ekre való áttérés hátráltató tényezője. Controller Info, 7 (1): 15–18. https://doi.org/10.24387/CI.2019.1.3

Droppa D., Becsky-Nagy P. (2015): Cash-flow kimutatások a controlling szolgálatában. Controller Info, 3 (2): 15–20.

Fazekas B., Becsky-Nagy P. (2015): The role of venture capital in the bridging of funding gaps – A real options reasoning. Annals of University of Oradea: Economic Science, 25 (1): 825–830.

Fenyves V., Tarnóczi T., Vörös P. (2014): Financial Indicators in Managerial Decision-making. Annals of University of Oradea: Economic Science, 23 (1): 893–904

Lakatos L., Kovács D., Madarasiné Szirmai A., Mohl G., Rózsa I. (2013): A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok elmélete és gyakorlata. Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Budapest.

Lawrence, S. (1996): International Accounting. International Thomson Business Press, London

Mirza, A. A., Holt, G. J. (2011): Practical Implementation Guide and Workbook for IFRS. John Wiley & Sons.

Orbán B. (2017): Kettős áttérés. Szakma, 2017/07-08: 72.

Pál T. (2006): Speciális számviteli eljárások. ECONOMIX Egyetemi Business Centrum Tanácsadó és Kereskedelmi Kft., Miskolc.

Rózsa, I. (2015): Nemzetközi számvitel I., Hessyn Informatikai és Oktatási Kft, Budapest.

Simonyi P., Zsótér B. (2020): A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értelmezési kérdései a megvalósítás érdekében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 15 (1-2): 55–67. https://doi.org/10.14232/jtgf.2020.1-2.55-67

Shi W. (2021): Analyzing enterprise asset structure and profitability using cloud computing and strategic management accounting. PLOS ONE, 16 (9): e0257826. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0257826

Takács A., Szücs T., Yeboah M. (2017): Az IFRS alkalmazásának hatása a tőkeerősség és a jövedelmezőség megítélésére. Controler Info, 5 (4): 58–61. https://10.24387/CI.2017.4.8

Tangl Á., Vágner V. (2021): Az IFRS-ek hatása a magyar tőzsdén jegyzett vállalatok pénzügyi teljesítményére. Controler Info, 9 (2): 33–40 https://10.24387/CI.2021.2.6

Zsótér B., Bagi B. (2020): Gyümölcsfeldolgozó üzem létesítésének pénzügyi előkészületei. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 15 (1-2): 125–130. http://doi.org/10.14232/jtgf.2020.1-2.125-130

Zsótér B., Búrány Á., Deák D. (2022): Egy szeged környéki mezőgazdasági Kft. készletgazdálkodása – etikai vonatkozásokkal. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 17 (3-4): 99–105. https://doi.org/10.14232/jtgf.2022.3-4.99-105