Reziliencia jelentősége a térség- és területfejlesztésben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei minták bemutatásával

Absztrakt

Munkánk a reziliencia vizsgálatát mutatja be Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye esetében, Boldogkőváralja és Bódvalenke településeken. Elsősorban a rezilienciát, annak fogalmát, különböző területeken történő megjelenését elemeztük, így eljutva a térség- és területfejlesztésben betöltött szerepéhez. A cikk bemutatja, hogy a reziliencia a térség- és területfejlesztés milyen aspektusaiban számottevő, milyen lehetőségek vannak egy terület reziliens állapotú fejlesztésére. Mind a kettő mintaterület vagy azok szűkebb környezetére igaz, hogy a legfontosabb gazdaságfejlesztő tényező jelenleg a turizmus. A fejlődési folyamattal kapcsolatban a választott települések témában érintett szereplőit mélyinterjú segítségével kérdeztük meg. Így önkormányzati vezetőket, a helyi programokban érintett személyeket, és a helyi turizmusban érintett helyieket interjúztattunk meg, válaszaikat elemeztük. Ennek köszönhetően beleláthatunk, hogy a felvetett problémakör milyen módon jelenik meg a területen az egyes érdekképviseleti vezetők szemszögéből. A turizmusra vonatkoztatva pedig láthatjuk, hogy milyen jelentőséggel bírhat egy desztináció helyes vagy helytelen menedzsmentje, milyen hatással lehet egy terület életére, mennyire lehet gazdaságformáló tényező. Az interjúkérdések mind a két település esetében kitérnek a helyi lehetőségekre, erőségekre, a problémákra, a kockázati tényezőkre ezáltal lefedik a SWOT-analízis készítéséhez szükséges adatokat, rákérdezünk a célokra, a megvalósított tervekre, ezek hatékonyságára. A cikk kitér arra, hogy a területfejlesztésben fontos tényezők, mint az infrastruktúra, az elérhetőség milyen módon tehet reziliensé, vagy ezek hiányában kevésbé reziliensé egy adott települést. A turisztikai desztinációk esetében szintén jelentős a szuprastruktúra kiépítettsége, ami döntő lehet egy desztináció működésénél, erre szintén külön rákérdeztünk az interjúkon. A rezilienciára külön hangsúlyt fektettünk. Kíváncsiak voltunk válaszadóink mennyire vannak tisztában a fogalommal, milyen módon jelenik meg a település életében a reziliencia, mennyire foglalkoznak a kérdéskörrel. Mivel a reziliencia a negatív behatások elleni tűrőképességet jelenti, fontos, hogy a kérdéseinkre kapott válaszok eredményéből kiderítsük mit tartanak ilyen tényezőnek, valamint sikerült-e ezekkel a hatásokkal szemben fellépniük. Megjelentek-e a gazdaságformáló tényezők, s megindult-e a vidéki, periférikus területeken bármilyen fejlődési irány.