Magyar sütőipari körkép 2023-ban – avagy miért duplázódott meg a kenyér ára?

Absztrakt

2020-2022 között két válság is sújtotta az emberiséget: 2020-ban a pandémiás, 2022-ben pedig az orosz-ukrán háborús, amelyek mind egyfajta élelmiszerválságot is eszkaláltak idővel. A globális gazdaság még alig heverte ki a COVID-19 okozta kezdeti keresleti, majd kínálati hiányból fakadó válságot, amikor 2022.02.24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Először a gazdasági szakemberek azt gondolták, hogy a háború csak lelassítja a poszt-COVID gazdasági helyreállást, azonban ez hamar megcáfolódott, mivel igen komoly negatív társadalom-, és élelmiszergazdasági hatások lettek megfigyelhetőek. Köztük olyan makrogazdasági trendek, mint a rekord mértékű élelmiszerinfláció, reál vásárlóérték csökkenés, magas kamatlábak, elszabaduló energiaárak és recessziós kilátások. A sütőipar alapvető fogyasztási cikkeket előállító szegmense a nemzetgazdaságoknak, ugyanakkor a magyar vállalkozások rendkívül megsínylették az elmúlt évek során tapasztalható sütőiparspecifikus gazdasági helyzetet. 2015-ben 1274 db sütőipari vállalkozás működött, ennek száma 2020-ra 891-re csökkent le. A sütőiparban dolgozók száma több, mint 5200 fővel csökkent 5 év leforgása alatt. Arra kerestem a választ, hogy mely tényezők hatásaként drágultak meg ennyire drasztikusan az alapvető sütőipari termékek 2022 év eleje és vége között.  Ide sorolható az extrém módon megnövekedett alapanyag-, üzemanyag-, és energiaárak. Egy olyan iparágnál, mint a sütőipar, ahol igen alacsony a jövedelmezőségi mutató, nagy a kézimunka-igény és alapanyag költséghányad az olyan folyamatok, mint a hatékonyság által le nem követett béremelkedési dinamika, állami intervenciók által indukált pánikvásárlások, forint-euró árfolyam bizonytalansága, az energia és alapanyag beszállítók ár-profit spirálja, fennmaradási és rentabilitási kihívások elé helyezték a vállalatokat. Általánosságban véve a pékségek bevételei stagnáltak, ennek ellenére számos cég még a válság alatt is képes volt növekedni és beruházni, mivel éltek a lehetőséggel és kiszorítottak külföldi import termékeket a multinacionális láncok polcairól, amelyek az ellátási-lánc zavarai és a költségek emelkedése miatt elvesztették versenyképességüket. A magyar sütőipar telített, kapacitásai nincsenek kihasználva, ezek miatt egy rendkívül intenzív verseny tapasztalható a gazdasági szereplők között. Az elmúlt években megfigyelhető térhódítása a gyorsfagyasztott, elősütött, helyben sült termékeknek tovább folytatódott. Magyarország élelmiszerinfláció elleni rezilienciáját érdemes lenne javítani olyan lépésekkel, mint az importált áruk arányának csökkentése, hatékonyság növelő beruházások finanszírozása, vertikális együttműködés az agrárium és élelmiszeripar között és a nagyobb hozzáadott értékű termékek arányának növelése. Ezek a szempontok miatt nagyon fontos az, hogy ebben a szakágazat szerkezeti szelekciós folyamatban a sütőipari vállalkozások milyen jövőképet állítanak maguknak.