Egyetemi oktatók stíluskommunikációs lehetősége(i)

Main Article Content

Nagy Valéria
Nádudvari Gabriella

Absztrakt

Az egyetemi oktatói szerep igen sokrétű, összetett. Az egyetemi oktatónak a tanítástól kezdve a mentoráláson és tutoráláson át a kutatás-fejlesztés területén is helyt kell állnia. Ahhoz azonban, hogy ezt a sokrétű egyetemi oktatói szerepet – a minőség maximája elvárásaival összhangban – át és meg lehessen élni, az egyénnek részben fel kell adnia a saját énjét, részben pedig rá kell hangolódnia azokra az értékekre, amelyek segítik az oktatói szerepéhez illeszkedő stílusa megalkotását. Tekinthetünk e feladatra úgy is, mint egy ön-fejlesztőmérnöki tevékenységre, amely természettudományos alapokon nyugszik. Az egyetemi oktatói lét ugyanis egyfajta korlátok közötti szabadság, amelynek során az egyetemi oktató egyénként próbára teszi a saját rugalmasságát, kibillen, majd újra egyensúlyi helyzetbe hozza magát. De az ’empiriokriticizmus’ létjogosultságával érvelve, felvetődik a kérdés, hogy vajon az egyensúly hogyan tud újra és újra helyreállni a kibillenések után? A stíluskommunikációs lehetőségek adta szabadság egy folyamatosan változ(tathat)ó stílussal ruházza fel az egyetemi oktatót, míg a folyamatban használja kompetenciáit, érik, gazdagodik, változik, fejlődik, kiteljesedik, miközben végbemegy a harmonizáció.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Nagy, Valéria, és Gabriella Nádudvari. 2023. „Egyetemi oktatók stíluskommunikációs lehetősége(i)”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 18 (Különszám):353-62. https://doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.353-362.
Rovat
Tanulmányok
Szerző életrajzok

Nagy Valéria, Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet (Szeged)

főiskolai docens

Nádudvari Gabriella, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Egészségtudományi és Környezeti Nevelés Intézet, Egészségszociológia és Életmód Tanszék (Szeged)

tanársegéd

Hivatkozások

évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról.

Antonovsky, A. (1979): Health, stress and coping. Jossey-Bass, San Francisco.

Arnheim, R. (1969): Visual thinking. University of California Press, Berkeley - Los Angeles - London.

Bagdy E. (2011): Hivatásszemélyiség. <https://www.youtube.com/watch?v=TCmIk58WN_8> (2022.11.11.)

Bogoly J. Á. (2020): A stíluskommunikáció értéklánca. Alkalmazott irodalom- és kultúratudomány/stíluskommunikáció. Tanulmányok és esszék. Bálint Sándor Szellemi Örökségért Alapítvány, Szeged.

Dugonics A. (1784): Tudákosság (négykötetes mű). Pest.

Fekete I. (1962): Tüskevár. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest.

Frank, M. (1993): Stílus és filozófia. Műhely, 93 (4): 51–56.

Grice, H. P. (1997): A társalgás logikája. In: Pléh Cs., Síklaki I., Terestyéni T. (szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest. 213–227.

Jung, C. G. (ford. Kovács V.) (1987): Emlékek, álmok, gondolatok. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Nádudvari G. (2017): A stíluskommunikáció, mint önmegalkotó művészeti tevékenység. In: Kárpáti A. (szerk.): I. Művészetpedagógiai Konferencia: A világ új képe a művészetben és a tudományban. Fókuszban: a vizuális kultúra pedagógiája. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 126–127.

Nádudvari G. (2018): A média jelentősége az egészségfejlesztésben: tömegkommunikációs és stíluskommunikációs alapfogalmak. In: Lippai L. (szerk.): Testmozgás, aktív szabadidő-eltöltés és a holisztikus egészség. II. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet, Szeged. 60–67.

Roberts, J. E., Bell, M. A. (2000): Two- and three-dimensional mental rotation tasks lead to different parietal latrality for men and women. International Journal of Psychophysiology, 50 (3): 235–246. https://doi.org/10.1016/S0167-8760(03)00195-8

Roberts, J. E., Bell, M. A. (2003): Sex differences on a computerized mental rotation task disappear with computer familiarization. Perceptual and Motor Skills, 91 (7): 1027–1034. https://doi.org/10.2466/PMS.91.7.1027-1034

Vanderberg, S. G., Kuse, A. R. (1978): Mental rotations, a group test of three-dimensional spatial visualization. Perceptual and Motor Skills, 47 (2): 599–604. https://doi.org/10.2466/pms.1978.47.2.599

Váradi K., Horváth I. (2008): Gépészeti tervezést támogató technológiák. Műegyetemi Kiadó, Budapest.

Várkonyi P. L., Domokos G. (2006): Mono-monostatic bodies: The answer to Arnold's question. The Mathematical Intelligencer, 28 (4): 34–38. https://doi.org/10.1007/BF02984701

Weöres S. (1945): A teljesség felé. Csönge 1944–45., 136 p. <http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/ws-teljesseg.pdf > (2022.11.11.)

URL1: https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_10_nat2020/lecke_01_002 (2022.11.11.)

URL2: https://bespokemagazin.hu/szemle/stiluskommunikacio-egyetemi-kepzes (2022.11.11.)

URL3: https://pszichoforyou.hu/ruminacio/ (2022.11.11.)

URL4: https://www.youtube.com/watch?v=Wo3HP1jwuIU (2022.11.11.)