Akvakultúra fejlesztés Laoszban magyar részvétellel

Absztrakt

A világ növekvő népességének élelmiszerellátása a jövő egyik nagy kihívása tekintettel az erőforrások szűkösségére és a globális klímaváltozásra. A hal és más vízi élelmiszerek kiemelkedő szerepet játszhatnak az élelmiszerellátásban különös tekintettel arra, hogy az akvakultúra ökológiai lábnyoma lényegesen kisebb, mint más élelmiszertermelő rendszereké. Bár a tengeri akvakultúra termelése növekvő tendenciát mutat, a világ akvakultúra termelésében meghatározó marad az édesvízi élőlények termelése, különösen a fejlődő országokban. A világ szegényebb országai élelmiszertermelésének a jövőbeni kihívásokkal szembeni ellenállóképessége igen gyenge, ezért számos nemzetközi projekt próbál a helyzeten javítani. A világ legfejletlenebb országai közé tartozik Laosz, ahol az akvakultúrának fontos szerepe van a halellátásban és a foglalkoztatásban. Laoszban több nemzetközi projekt segíti az agrárgazdaság és az élelmiszerellátás fejlesztését, azonban Magyarország az egyik legnagyobb donor e területen, tekintettel a két ország közötti hagyományos agrár kapcsolatokra és a stratégiai együttműködésre. Laoszban a gazdag vízi erőforrások jó lehetőséget biztosítanak a halászat és az akvakultúra fejlesztésére, azonban a lehetőségek kihasználását számos tényező nehezíti. Olyanok, mint például a minőségi ivadék- és takarmányellátás hiánya, a fejletlen infrastruktúra és intézményrendszer, a finanszírozási problémák, illetve a képzett munkaerő hiánya. A magyar kormány által Laosz számára biztosított kötött segélyhitelek kiemelt célja az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerellátás biztonságának javítása. E programokban a hal értéklánc fejlesztésének fontos szerepe van, amely nemzetközileg is példaértékű. A magyar projektek segítik azt is, hogy magyar intézmények, illetve kis- és közepes vállalkozások erősíthetik jelenlétüket Délkelet Ázsiában, amelyik a világ egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő régiója.