A területhasználat változásainak tendenciái a Hármas-Körös vízgyűjtőjén településsoros statisztikai adatok tükrében

Absztrakt

A területhasználat változásait leginkább az emberi tevékenységek befolyásolják. A vizsgálatra számos módszertan áll rendelkezésre, topográfiai térképek, légifotók, összehasonlító analízise. A vizsgálat eredménye figyelmeztethet bennünket, milyen mértékben alakítottuk át természeti környezetünket, elgondolkodhatunk, hogy ezek a tendenciák tarthatók-e, illetve a jövő generációnak biztosítani tudjuk-e természeti, gazdasági környezetet. A vizsgált területen a XIX. század elejei vízszabályozások jelentették a jelentősebb területhasználati változást. A szabályozás eredményeként az árterületek vízborítottsága megszűnt, a területek kiszáradtak. Ennek eredményeként az ipari mezőgazdaság teret nyert és megállíthatatlanul indult fejlődésnek. Eltűntek a ligeterdők, a nádas területek, jelentős átalakuláson ment keresztül a kert, gyümölcs és szölőgazdálkodás. A rét- és legelőgazdálkodás csökkenése a legszembetűnőbb. A század elejei gazdálkodási formák a fejlődési igények szerint átalakultak, eredeti formájukban a hagyományőrző egyesületek tevékenységei közt, illetve a Nemzeti Park gondozásában találkozhatunk velük.