16. századi magyar politikai viszonyok egy ferrarai humanista szemével – Celio Calcagnini De concordiája
Main Article Content
Absztrakt
Celio Calcagnini ferrarai humanista Ippolito d’Este egri püspök kíséretének tagjaként 1517-ben érkezett a Magyar Királyságba és másfél évet töltött az országban. Ez idő alatt (és távozása után is) számos magyar humanistával levelezett, illetve a kopernikuszi világképet megelőlegező csillagászati műve, a Quod coelum stet, terra autem moveatur is az országban született. Műfajilag és tematikailag egyaránt sokszínű életművének egyik figyelemreméltó darabja a Szatmári Györgynek ajánlott De concordia, amely reflektál a korabeli magyar politikai viszonyokra és azzal kapcsolatos aggályait fejezi ki. Calcagnini számos antik irodalmi példával igyekszik meggyőzni a magyarokat a török elleni összefogás szükségességéről, ugyanakkor arra is figyelmeztet, annak hiánya esetén milyen sors vár az országra. Tanulmányommal egyfelől célom visszahozni Calcagnini alakját a magyarországi kutatások látóterébe, másfelől bemutatni a De concordia toposzait, forrásait és egyedi vonásait.