A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyes külpolitikai összefüggései CERTAIN FOREIGN POLICY CORRELATIONS OF THE CZECHOSLOVAK–HUNGARIAN POPULATION EXCHANGE

Absztrakt

Európában, az első világháborút követően, illetve a második világháború alatt és után a többé-kevésbé szuverén államok több alkalommal is éltek a lakosságcsere eszközével. Céljuk az etnikailag homogén állam megteremtése, és/vagy a kisebbségi sorban élő nemzettársak hazatelepítése volt. Az egyezményeket a kormányok több esetben kényszer, a kisebbségek elleni túlkapások és jogfosztó rendelkezések hatására kötötték meg. Ezek gyakran a háborúk alatt bekövetkezett változásokat rögzítették és nem ragaszkodtak a paritás elvéhez.

A tanulmány a második világháborút követően, a jövőbeni Európa elrendezéséről született különféle elképzeléseket vizsgálja. A Közép-Európával kapcsolatos elgondolások között számos a közép-európai államok stabilitását, illetve annak biztosítását a nemzetiségi kisebbségek nélküli államok létrehozása révén szorgalmazta. A nemzeti államok lakosságcserék által történő létrehozásának gondolata 1939 végén a brit külügyminisztériumban fogant. Az elgondolást ugyan később az USA és a Szovjetunió is követendőnek tartotta, azonban a nyugati hatalmak és a Szovjetunió a végrehajtást illetően más-más álláspontot képviseltek.

Az elemzés hangsúlyos része a csehszlovák és a magyar kormány „magyar kérdést” illető javaslatainak ismertetése is. Végül a tanulmány a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény megkötésének és végrehajtásának egyes külpolitikai összefüggéseit és nemzetközi környezetét mutatja be, egyrészt a különböző, csehszlovák-magyar kérdéssel foglalkozó bizottságokban elhangzott, a nagyhatalmak és az érintett kormányok által delegált küldöttek hozzászólásainak és állásfoglalásainak ismertetése, másrészt a különböző, témában született diplomáciai jegyzékek elemzése révén.

In Europe, following World War I, and also during and after World War II, more or less sovereign states exercised population exchanges on multiple occasions. Their aim was to
establish an ethnically homogeneous state and/or to repatriate their minority countrymen. In many cases, governments entered into the treaties under the impact of constraint, abuses against minorities and provisions depriving their rights. On many occasions, these stabilised the changes occurring during the wars and neither party was keen on observing the principle of parity.
This paper compares different visions on arranging the future of the European continent following World War II. Many of the visions concerning Central Europe promoted the
stability of Central European states through creating states that lacked national minorities. The idea of creating national states through population exchanges was conceived in the British foreign office in late 1939. Although later both the USA and the Soviet Union considered the idea valid, the Western powers and the Soviets did not share a view on implementation.
The analysis also focuses on presenting the suggestions of the Czechoslovak and the Hungarian governments regarding the “issue of the Hungarians”. Finally, the paper presents
certain foreign policy correlations and the international environment of the Czechoslovak–Hungarian population exchange treaty, firstly based on the speeches and
position statements of delegates of major powers and the affected governments in different committees discussing the Czechoslovak-Hungarian issue, and secondly through analysing diplomatic correspondence relevant to the topic.