A német munkaerőpiaci szabályozás változásainak hatása a magyar humánerőforrás elvándorlásra 1990-től napjainkig THE IMPACT OF CHANGES IN THE GERMAN LABOR MARKET REGULATION ON THE TRANSFER OF HUNGARIAN HUMAN RESOURCES FROM 1990 TO THE PRESENT

Main Article Content

Levente Szalai

Absztrakt

Németország 1990. október 3-án deklarált egyesítése, mely során a keleti területek (NDK) csatlakoztak a nyugati NSZK-hoz, új gazdasági hatalmi központot hozott létre a közép-európai térségben. A Szovjetunió felbomlása és a kelet-közép-európai államok politikai és gazdasági átalakulása lehetőséget teremtett a térség szabad piaci folyamatokhoz történő integrálásához. Az NSZK második világháború utáni gazdasági fejlődését, és munkaerő szükségletét elsősorban a volt Jugoszlávia, valamint a Törökország irányából érkező vendégmunkások biztosították.  A kelet-közép-európai térség rendszerváltásait követően, megkezdődött a humánerőforrás perifériától a centrum területek felé történő áramlása. Magyarország szempontjából a német gazdasággal való szoros kapcsolat a 90-es évektől kezdődően ismét meghatározóvá vált. A külföldi működő tőke a német vállalatok beruházási volumene a legnagyobb a magyar nemzetgazdaság szempontjából. Ezzel párhozamosan a német munkaerőpiac is fokozatosan megnyílt a magyar munkavállalók számára. A rendszerváltozás után 2004-ig közel 30.000 részben csak időlegesen Németországban élő szerződéses szakember érkezett Magyarországról. Hazánk Európai Uniós csatlakozása után kezdetben csak korlátozottan, azonban 2011. május elsejétől, már szabadon vállalhattak munkát a magyar állampolgárok Németországban. A tanulmány célja a német munkaerő-piaci szabályozási rendszer változásának ismertetése, valamint a németországi magyar munkavállalók számarányváltozásának időbeli bemutatása. Továbbá meghatározva a hazai munkavállalók által előnyben részesített német tartományokat és preferált szakmacsoportokat.


The unification of Germany on 3 October 1990, when the eastern territories (GDR) joined to Western Germany, created a new center of economic power in the Central European region. The disintegration of the Soviet Union and the political and economic transformation of the Central and Eastern European states provided an opportunity to integrate the region into free market processes. The economic development of the post-war Germany and the need for manpower were mainly provided by migrant workers from the former Yugoslavia and Turkey. Following the change of regime in Central and Eastern Europe, the flow of human resources from the periphery to the center areas began. From the point of view of Hungary, the close relationship with the German economy became dominant again from the 1990s. Foreign working capital is the largest investment volume of German companies in the Hungarian national economy. In parallel, the German labor market was gradually opened up to Hungarian workers. By the end of 2004, nearly 30,000 contract professionals from Hungary had arrived in Germany, only partially living in Germany. After Hungary's accession to the European Union, initially Hungarian citizens were allowed to work freely in Germany, but only from May 1, 2011. The aim of the study is to present the changes in the German labor market regulation system and the changes in the ratio of Hungarian workers in Germany in time. Further, the German provinces and the preferred occupational groups preferred by domestic workers.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szalai, L. (2021). A német munkaerőpiaci szabályozás változásainak hatása a magyar humánerőforrás elvándorlásra 1990-től napjainkig: THE IMPACT OF CHANGES IN THE GERMAN LABOR MARKET REGULATION ON THE TRANSFER OF HUNGARIAN HUMAN RESOURCES FROM 1990 TO THE PRESENT. Közép-Európai Közlemények, 13(4), 155–170. Elérés forrás https://analecta.hu/index.php/vikekkek/article/view/33272
Rovat
Cikkek