A negatív kamatlábak kora – a monetáris politika ritka pillanatai AGE OF THE NEGATIVE INREREST RATE – RARE MONENTS OF THE MONETARY POLICY
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
A negatív kamatláb a nulla-közelihez hasonlóan régi-új jelenség a gazdaságpolitikában, mely egyre inkább szerepet kap a válság utáni monetáris politikában. A kamat, mint a pénz időértéke, egyes makromodellekben csak pozitív értéket vehet fel, amely a likviditási prémiumhoz és „türelmetlenségi tényezőhöz” kapcsolódik. Annak, aki a jelenben akar felhasználni pénzt javak vásárlására, prémiumot kell fizetnie annak, aki hajlandó erről lemondania. Ugyanakkor a monetáris gyakorlat az elmúlt időszakban több országban ezzel ellentétesen alakult. A negatív, „megtakarítót büntető” kamatláb modernkori történetének egyik leglátványosabb megjelenése a jegybanknál elhelyezett betét után kiszabott negatív ráta. A negatív kamatlábat a jelentősebb bankok közül az EKB, a svájci és a japán jegybank használta.A fejlett világ jegybankjai a 2007-es válságot követően 2009 után hosszú ideig nulla százalék közelében tartották mértékadó kamatlábaikat. A válságot követő jegybanki mentőakció annyiban sikeresnek bizonyult, hogy nem omlott össze a világgazdaság, nem alakult ki egy második súlyos gazdasági világválság. A „sikernek” azonban ára van: az, hogy a jegybankok nem tudnak kamatlábat emelni, mert ezzel kockáztatnák, hogy a stagnálás helyett recesszió lépjen fel. Ez a helyzet addig nem okoz problémát, míg az infláció emelkedése nem teszi szükségessé a kamatlábemelést. A világgazdaság jelentős részén egy ideig még nem kell tartani az inflációs veszélytől, de a kamatlábemelkedés tendenciája már több országban megfigyelhető.