Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról

Az európai értékek a hagyományok és újítások dinamikájának tükrében

Edit Újvári — 2024-12-13

A kultúrák jellemzője a hagyományok átörökítésének és az újításoknak a folyamatos dinamikája. A modernitás korától, a 17–18. századtól kezdődően az európai kultúra egyedülállónak tekinthető a tradíciókhoz való kritikus viszonyulásban és a technológiai innovációkkal szoros összefüggésben az új értékrend és világkép megteremtésében. Mindez meghatározza az Európai Unió jelenlegi értékrendjét is. A tanulmány a modern európai értékekre fókuszálva a tradíció és az innováció dinamikájának néhány aspektusát kívánja megvizsgálni.

A bajai halászléfőzés élő hagyományának hatása Baján a jelenkori helyi társadalmi viszonyokra

Tamás Brachinger — 2024-12-13

A bajai halászlékultusz hosszú ideje kulturálisan integrálta a helyi társadalmat, ugyanakkor aktuálisan politikailag dezintegráló tényezővé vált. Baja városában 1996 óta rendezik meg a Bajai Halfőző Fesztivált. Az esemény eredeti neve a” Halászlé Ünnepe a Halászlé Fővárosában”. A halászléfőzés és a hozzá kapcsolódó kultusz nagyon erősen meghatározzák a város polgárainak identitását, a közösséghez tartozás fontos szimbóluma, integráló ereje ez a tradíció és lokális gyakorlat. Másfelől az idegenforgalomban betöltött szerepe is jelentős és fejlődést mutat.

Keltsd életre az ötleteid! – Digitális játszótér a könyvtárban

Ildikó Piri — 2024-12-13

A Somogyi-könyvtár Keltsd életre az ötleteid! projektje innovatív módon támogatja a digitális és szövegértési készségek fejlesztését a fiatalok körében. A program digitális tevékenységekkel integrálja az irodalmi művek feldolgozását, az olvasmányokhoz robotok építésével és digitális eszközök használatával kapcsolódik.

A projekt számos kihívást jelent a könyvtáraknak a gyorsan fejlődő technológiai környezet változása miatt: az eszközpark bővítésének finanszírozását, szakemberek képzését, a program hatékonyságának monitorozását és fejlesztését.

A digitális lehetőségek új utakat is kínálnak. Az új technológiák integrálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a könyvtárak lépést tartsanak a digitális korban felmerülő igényekkel és biztosítsák a releváns szolgáltatások kínálatát.

Képernyő és kézimunka

Ágnes Kata Miklós — 2024-12-13

A Z generációhoz tartozó óvodapedagógus-hallgatók elsősorban a közösségi médiában (főként a Pinteresten, a Tik-Tokon és az Instagramon) keresnek inspirációs forrásokat nevelési és szemléltető eszközeikhez, ezek a felületek azonban csak megfelelő kritikai reflexióval használhatók. Az első pillantásra talán elavultnak tűnő „Bábkészítés” tantárgy készségfejlesztési lehetőségei nem csak a kézügyesség, hanem a türelem, kudarctűrő képesség és realitás-érzék fejlesztésében is megnyilvánulnak, ezek pedig nélkülözhetetlenek az óvodapedagógus hallgatók számára.

A jelen tanulmány a tárgy tantervi hálóba emelése és oktatása során szerzett tapasztalatokra épül.

Ajánló

Gabriella Keczer — 2024-12-13

A címlapról

Gizella T. Molnár — 2024-12-13

Oktatási hálózatok a digitális korban

Ágnes Muth-Fazekas — 2024-12-13

Az iskola-, illetve pedagógushálózatok kiemelt szerepet töltenek be az oktatási innováció és a pedagógiai tudásmegosztás terén, olyan ökoszisztémát hozva létre, amely serkenti a kísérletezést és az új megoldások helyi igényekhez igazított adaptálását. Az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése különösen erős hatást gyakorolt a hálózatos működés terén is: immár a digitális platformok és együttműködési eszközök révén a résztvevők a hagyományos fizikai jelenlét korlátait meghaladva, térben és időben rugalmasan kapcsolódhatnak egymáshoz és egymás forrásaihoz. A tanulmány dokumentumelemzésekre, másodelemzésekre, és interjúkra építve négy olyan – két nemzetközi és két hazai - hálózat működését ismerteti, amelyek jellegét meghatározza a technológiai fejlődés.

Nyelvelsajátítás és média

Nikolett Fogarassy — 2024-12-13

Az infokommunikációs eszközök fejlett világában a képernyőhasználat gyakorisága a gyermeki felnövekedés folyamatában is kritikus kérdéssé vált. Számos kutatás felveti a képernyő előtt töltött idő idegrendszeri fejlődésben kiváltott hátrányos hatásait, beszédindulásra ható következményeit. Az óvodába érkező gyermekek változatos nyelvi fejlettségi szintje hamar észlelhető, a különbségek mértéke és azok jellege az egyéni adottságok és öröklött tényezők mellett a környezeti ingerek befolyása alatt is áll.

A tanulmány célja az óvodába érkező, megkésett beszédfejlődésű gyermekek számának megállapítása egy adott térségre vonatkozóan, valamint ennek összevetése a szakirodalomban meghatározott képernyőhasználati szokásokkal. A nyelvi elmaradás mértékének változását, a rendszeres képernyőhasználatot és annak következményeit tekintjük át részletesen, saját mintánkkal kiegészítve. A szókincs gyarapodásának mértéke meghatározza a későbbi tanulási képességeket, a szövegértési, olvasási, helyesírási készséget, ugyanakkor már az óvodai közösségbe való beilleszkedést is befolyásolja.

Az infokommunikációs eszközök gyors fejlődése és az egyre fiatalabb korosztályok hétköznapi életébe való beépülése a nyelvfejlődéssel összefüggésben is vizsgálandó. A nyelvi késők nagy arányú megjelenésére adott kézenfekvő reakció az óvodapedagógiai módszertani eszköztár áttekintése, a szókincsbővítés innovatív lehetőségeinek feltérképezése.

Módszertani és tartalmi innovációk a szegedi tanítóképzőben a két világháború között

Nelli Pelesz — 2024-12-13

Kutatásaim középpontjában a Szegedi Királyi Katholikus Tanítóképző Intézet két világháború közötti működése áll, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának, illetve a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltárának anyagaira támaszkodva. A téma feltárásával a tanítói szakma korabeli professzionalizációs folyamatainak mélyebb megértése érhető el, amennyiben a szakmai identitás kialakításának speciális terepeként tekintünk az intézményre. Szegeden az alapképzés tartalmait és módszertanát saját képükre formálva újították meg, tankönyveket és feladatgyűjteményeket készítettek a legújabb tudományos eredmények alapján, sokáig egyedülálló vezérkönyvet jelentettek meg. Olyan szakmai műhelyt teremtettek, amely képes volt egyéni arculatot létrehozni, egyben az országos szakmai közvéleményre is hatni.

Nevelés versus oktatás – Oktatók nézetei a változások tükrében

Erzsébet Mária Jármai — 2024-12-13

Jelen világunk társadalmait felkavaró változások hatásaival nehéz lépést tartani az oktatás minden szintjén helytállni kényszerülő szereplőnek, legyen az diák vagy tanár. Tehát, joggal felmerülő kérdés, hogy a korunkban zajló innovációs folyamatok hogyan befolyásolják a tanárok – kutatásunkban egyetemi oktatók – gondolkodását, szerepvállalását azon szakmai elkötelezettségükben, hogy segítsék a fiatalok társadalmi beilleszkedését. Hat év alatt közel 90 egyetemi oktatóval készült interjú kvalitatív elemzésének eredménye ad betekintést abba, hogyan vallanak az oktatók meggyőződéseikről, nevezetesen arról, milyen kihívásokat jelent számukra a technológiai fejlődés, a tradicionális értékek közvetítése, a dilemma, hogy neveljenek vagy/és oktassanak, és egyáltalán szükséges-e nevelni. Az interjúk során kiderült, hogy megoszlanak a vélemények arról, hogyan készítsék fel hallgatóikat a közösségi életre, a szakmai környezetben való helytállásra. Vannak, akik teljesen elvetik a nevelés létjogosultságát, de egyéniségükkel, példamutatásukkal mégis nevelnek, és vannak, akik, explicit módon érvényesítik a nevelés fontosságát. A kutatás sejteti, hogy bármilyen technológiai változással nézünk is szembe napjainkban, vannak olyan egyetemes értékek, amelyek közvetítése ugyanúgy feladata egy tanárnak, mint száz évvel ezelőtt, mert ez a fennmaradásunk érdekében történik.

A technológiai fejlődés pedagógiai és szabályozási aspektusai az oktatásban

Gabriella Keczer — 2024-12-13

Jelen folyóiratszámunk tematikus rovata Tradíció és/vagy innováció címmel azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy hogyan jelentkeznek a napjainkban tapasztalható, rendkívüli mértékű és sebességű technológiai változások és az ezekkel együtt járó gazdasági-társadalmi átalakulások az oktatási-képzési tevékenységekben, a kultúraközvetítésben és a közösségépítésben. Közelítések rovatunkban ez alkalommal a fenti témakörhöz kapcsolódóan Halász Gábor oktatáskutató, az ELTE PPK professor emeritusa és Rónay Zoltán jogász, az ELTE PPK oktatási dékánhelyettese eszmecseréjén keresztül a technológiai fejlődés, ezen belül elsősorban a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatását két irányból, pedagógiai és szabályozási nézőpontból közelítjük meg.

Adult Education and Social Justice: International Perspectives/Felnőttoktatás és Társadalmi Igazságosság: Nemzetközi Kitekintés

Balázs Németh — 2024-12-13

Adult Education and Social Justice: International Perspectives is a magnificent collection of studies with a special focus to pay tribute to Lalage Bown, a great scholar, practitioner, reflective thinker and promoter of adult learning and education by connecting the legacy of Bown and the influential topic of social justice in adult education in the scope of concept, action and reflection. Consequently, it is important to note that the editors formulated four chapters to reflect on specific aspects of adult education by pointing out the influence of Bown’s work on the development of adult education for inclusion, equity and equality.

A magyar közoktatás világa a korai Kádár-korban

Péter Miklós — 2024-12-13

Recenzió (Darvai Tibor: Oktatáspolitika a korai Kádár-korszakban a Tanító című folyóirat elemzése alapján. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022. 198 oldal ISBN 978 963 556 146 9)