Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok

Az ételintolerancia területén ismert enzimek felmérése

2024-12-20T19:59:39+01:00

Az emberek saját bevallása szerint és a közhiedelem szerint napjainkban egyre több az ételintoleranciában, többek között laktózintolerancia vagy enzimhiány miatt létrejövő emésztési problémákkal küzdő személy. Jelen tanulmány célja az ételallergia- ételintolerancia kérdéskörének áttekintése arra fókuszálva, hogy felmérje kiscsoportos minta alapján, hogy a megkérdezettek körében fennáll-e a probléma, szükséges-e a tápanyagok lebontásához enzimbevitel a szerveztükben, illetve mely élelmiszerek jelentenek problémát. Az eredmények alátámasztják, hogy a speciális étrendi igények speciális termékkínálatot hoznak maguk után. Ahol felmerül a kérdés, hogy valóban az a távoli jövő (is), hogy a tejcukor-, glutén-, és a tojásmentes termékek piaca növekszik, vagy termékfejlesztést tekintve lehetséges-e olyan innováció, hogy az előbbi termékeink adott helyen ható, adott működést ellátó enzimet, toleráló faktort tartalmazzanak? A kapott adatok alapján a tanulmány említést tesz egyes diétákra, speciális étrendek alkalmazására. Ugyanakkor szem előtt tartja, hogy a felesleges megszorító étrend pszichés gondokhoz, az életminőség romlásához, sőt akár hiányállapotokhoz is vezethet.

A kisüzemi tejtermelés életképességi kérdései

2024-10-14T09:36:22+02:00

A tejtermelő szarvasmarha ágazat gazdasági nehézségei és azok megoldásai nagyüzemi és kisgazdasági szinteken nem ugyanazok. Jelen esetben egy tejtermelő szarvasmarhatartással foglalkozó családi kisgazdaságot terveztünk. A kalkuláció során számításba vettük a kisgazdaságok sajátosságait, a gazdaság teljes gazdasági tervét felállítottuk, figyelembe véve az összes kiadást és bevételt. A számításainkból kimutattuk, miként alakulnak a különböző gazdasági mutatók egy háromfős családi gazdaságban. A magyartarka állatállomány 15 tehénből és azok szaporulatából áll. Fő bevételi forrás a nyerstej eladása. Az ágazat alacsony jövedelmezősége további kutatásokra ad okot, megvizsgálva, hogy miként lehet az ágazati bevételt növelni az adott termelési paraméterek mellett. A hozzáadott érték növelésében és újfajta értékesítési csatornák felkutatásában látjuk a megoldást a jövőre nézve, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében.

Pilot kutatás egy menedzsment keretrendszer alkalmazásának lehetőségéről induló vállalkozások körében

2024-10-29T16:31:42+01:00

Hazánkban egészen a 2022. évi jogszabályi változásig folyamatosan növekvő számban jöttek létre egyéni- és társas vállalkozások. A tendencia árnyoldala, hogy az éves szinten mintegy százezer új vállalkozásból, még háromnegyedük sem éli túl az első két évet, mely azonban nem kizárólag hazai probléma, hasonló a helyzet számos európai országban. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka: versenyképességi problémák, a működési környezet nem megfelelősége, menedzsment vagy menedzsment képességbeli problémák, esetleg a hosszú távú gondolkodás hiánya? Emellett szintén felmerülő kérdés, hogy lehet-e, és ha igen hogyan lehet megfelelően mérni ennek okait. Jelen kutatás célja egy önértékelési modell létrehozása az induló vállalkozások szervezeti jellemzőinek felmérésére és a fejlesztendő területeinek azonosítására. A szerzők a közelmúltban felülvizsgált EFQM 2020 modellt használták fel, amely menedzsment keretet biztosít a változások kezeléséhez és a teljesítmény javításához. A tanulmány kísérletet tesz a modell kritériumainak személyes kérdőíves megkérdezéssel történő validálására 22 induló vállalkozás bevonásával. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a modell átfogó kritériumai értékesek, összetettségük akadályozhatja a gyakorlati alkalmazást a kis induló vállalkozások esetében. Ezért egy adaptált, egyszerűsített önértékelési modellt dolgoztak ki, amely a visszajelzések beépítésével és a terminológia egyszerűsítésével javította az alkalmazhatóságot és a megértést. Ez az egyszerűsített modell megtartja az EFQM 2020 modell eredeti szerkezetét, de az induló vállalkozások sajátos kontextusához igazítja azt, így gyakorlati eszközzé válhat az új vállalkozások szervezeti teljesítményének értékelésére és javítására.

Munkáltatói márka és a márkaépítés koncepciójának fejlődési útja

2024-10-08T12:13:08+02:00

Az elmúlt két évtizedben hazánkban is egyre fontosabbá vált, hogy a hagyományos HR eszközök alkalmazása mellett a szervezetek új módszereket, eszközöket, stratégiákat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a számukra szükséges potenciális munkaerőt megszerezzék, illetve a jelenleg rendelkezésükre álló dolgozókat megtartsák. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia megjelenése további lehetőségeket teremtett ennek a területnek a fejlődésére is. Célul tűztük ki a munkáltatói márka és a márkaépítés definíciós hátterének és kibontakozásának elemzését. Az eredmények alapján a munkáltatói márka olyan előnyöket jelent, amely képes vonzó képben feltüntetni a szervezetet. A munkáltatói márkaépítés pedig olyan folyamatos értékteremtő tevékenység, melynek eredményeként elérhető a tehetséges munkavállalók megszerzése, és a kiváló dolgozók megtartása, a fluktuáció csökkentése, és a kapcsolódó költségek minimalizálása. A munkáltatói márka koncepciójának megjelenését követően a bőséges munkaerőkínálatnak köszönhetően viszonylag hosszú idő telt el a definíciós háttér megalkotásig, a kínálat szűkülése kellett hozzá. A munkáltatói márka formálódására a munkaerőpiacra lépő Y generáció a digitalizáció révén volt jelentős hatással, napjainkban pedig a mesterséges intelligencia megjelenése a személyre szabott lehetőségek miatt jelent újabb előrelépést.

A visszajelzés és kommunikáció hiánya, mint a negatív munkahelyi légkör főbb okozói laboratóriumokban

2025-01-13T11:46:59+01:00

A munkahelyi légkör és csapatkohézió kiemelt szerepet játszik a dolgozói elégedettségben és a szervezeti sikerben. Két nagyságrendileg hasonló létszámú laboratóriumi munkaközösség vizsgálatával a kutatás feltárja, hogyan befolyásolják a kommunikációs és csapatépítő stratégiák a munkakörnyezet általános hangulatát. Az eredmények szerint az ivó- és szennyvízvizsgáló laborban a dolgozók nagyobb mértékben igényelnek hosszabb, külső helyszínű csapatépítő programokat, míg a sörminőség-ellenőrző laborban a közös képzések a preferáltak. A vízvizsgáló labor dolgozói gyakran leterheltnek és kevésbé értékeltnek érzik magukat, ami negatív hangulathoz vezet. A kutatás rávilágít, hogy a kommunikációs nehézségek és a visszajelzések hiánya motivációvesztést okozhat, továbbá, hogy a testre szabott csapatépítő programok és a vezetői támogatás növelése elősegítené a munkahelyi légkör javítását mindkét közösségben.

Munkafüggőség kutatása a menedzsment területén

2024-09-25T12:25:09+02:00

A tanulmányunk célja, hogy áttekintést nyújtson a munkafüggőség kutatásáról a menedzsment területén. A munkafüggőség kutatása többnyire pszichológiai szempontból közelít a jelenséghez, azonban a munkafüggőség állapota nagy hatással van mind a munkavállalóra, mind a szervezetre. A munkafüggőség megjelenése egy szervezetben befolyással bírhat többek között a teljesítményre, a hatékonyságra, az elkötelezettségre, valamint az egyensúly kialakítására és megőrzésére a munkahely és a magánélet között. Minden olyan szervezeti tényező érintett lehet, melyek mögött az ember, mint egy fontos szervezeti erőforrás áll. Így fontosnak tartottuk áttekinteni a munkafüggőséggel kapcsolatos kutatások eredményeit a menedzsment területén, az emberi erőforrás funkciókból származtatott kulcstényezők mentén. A tanulmány a PRISMA eljárást követve mutatja be egy szisztematikus irodalomelemzés keretében, hogy a munkafüggőséget milyen kulcstényezőkkel hozzák összefüggésbe a menedzsment területén. A kutatásunk során közel 250 publikáció került kiválogatásra és áttekintésre, melyek közül a legszorosabban kapcsolódó tizenegy cikk tanulságait összesítjük annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a munkafüggőséggel kapcsolatos kutatásokhoz a menedzsment területén, és hozzájáruljunk a jövőbeni kutatási irányok feltérképezéséhez. Eredményeink szerint a legtöbbet kutatott terület a munkahelyi egészség és az elkötelezettség kérdésköre, viszont nem bővelkedünk olyan tanulmányok számában, amelyek a generációs folyamatok és a fluktuáció jelenségének összefüggéseit mutatnák be a munkafüggőséggel kapcsolatosan.