Idegenek a görög Rómában – Xenofóbia Iuvenalis szatíráiban

Main Article Content

Absztrakt

Iuvenalis költészetével kapcsolatban igen gyakran találkozunk a szakirodalomban a xenofóbia kifejezésével – a versek tartalmát és narrátorát illetően éppúgy, mint magára a költőre vonatkoztatva. Bár a fogalom használata anakronisztikusnak tűnhet ókori kontextusban, a kérdés vizsgálatát a nagyszámú szakirodalmi előfordulás mellett az is indokolja, hogy az életműben valóban szerepel egy, a xenofóbia fő vonásait magán viselő figura – csakhogy ez nem a szatírák narrátora, hanem a 3. szatíra központi alakja, az Umbriciusnak nevezett interlocutor, azaz fiktív beszélgetőpartner. Tanulmányomban azokat az érveket mutatom be, amelyek azt sugallják, hogy a narrátorral (és természetesen a költővel) ellentétben Umbricius az, akire Iuvenalis költeményeit illetően joggal használhatjuk a xenofób jelzőt.

Article Details

Hogyan kell idézni
Gellérfi, G. (2024). Idegenek a görög Rómában – Xenofóbia Iuvenalis szatíráiban. Antikvitás & Reneszánsz, (14), 39–53. https://doi.org/10.14232/antikren.2024.14.39-53
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Gellérfi Gergő

az SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék adjunktusa. A iuvenalisi életmű intertextuális jelenségeiről írott doktori disszertációját 2015-ben védte meg, első monográfiáját 2018-ban publikálta ugyanebben a témában, 2020-ban elkészítette Bartolomeo della Fonte Iuvenalishoz írott megjegyzéseinek editio princepsét. Fő kutatási területe a római verses szatíra.